A szakszervezetek elégedetlenek az új Munka törvénykönyvével
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: 2012 a keserűség éve volt, 2013 talán a lehetőségek éve lesz. Kifejtette, hogy idén a MOSZ tagságának zömét kitevő fizikai dolgozók két fontos területen is érzékeny pozícióvesztést szenvedtek el.
Reálbérük - mindenekelőtt az egykulcsos adó bevezetése, illetve az adójóváírás kivezetése miatt - 6-8 százalékkal csökkent, ráadásul ott, ahol az adókompenzációt nem hajtották végre a munkáltatók, a reálbér csökkenése ennél is nagyobb volt. Palkovics Imre szerint az új Munka törvénykönyvének (Mt.) bevezetése és a rendvédelmi dolgozók érdekegyeztetési rendszerének "szétzilálása" volt a másik "keserű pirula".
Az új Mt., amelynek hatása 2013-tól fog kibontakozni, egyszerre idézheti elő a keresetek csökkenését és a kiszolgáltatottság növekedését a munkahelyeken - vélekedett az elnök. Hozzáfűzte: "természetesen ismerjük a gazdaság nehéz állapotát és a kormány küzdelmét az eladósodás megállításáért, ez utóbbi céllal magunk is egyetértünk. Úgy gondoljuk azonban, hogy a társadalmi szolidaritás 2012-ben nem érvényesült megfelelően, a terhek elosztása nem vette kellően figyelembe a legnehezebben élő társadalmi csoportok teherviselő képességét" - jelezte Palkovics Imre. A MOSZ azonban értékeli a nyugdíjak inflációt követő emelését, amely 2012-ben is megvalósult - tette hozzá.
Palkovics Imre szerint bíztató, hogy az idei év végén - ha nehezen is - de létrejött megállapodást a minimálbérekről. Ez több év után először eredményezhet az alacsony jövedelműek körében reálbér növekedést, természetesen csak akkor, ha a minimálbérek feletti kategóriákban is követik a példát a bérek korrekciójánál. Ugyancsak komoly hatása lesz a kormány rezsicsökkentő lépésének, amely önmagában 3 százalékos bruttó béremeléssel egyenértékű a legalacsonyabb keresetűek esetében - hangsúlyozta az elnök. A Munkástanácsok bízik az érdekegyeztetési intézmények újjászervezésében, az Mt. esetében pedig a módosításban.
Palkovics Imre szerint ugyanakkor jól vizsgázott a versenyszféra érdekegyeztetési fóruma. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az évet értékelve kiemelte: idén arra törekedtek, hogy a hosszas harcok és tárgyalások árán újjáélesztett társadalmi párbeszéd intézményein keresztül, megpróbálják javítani a munkavállalók nehéz gazdasági és szociális helyzetét. Hangsúlyozta: decemberben a bérmegállapodás keretében öt év után először sikerült olyan mértékű minimálbér-emelésben megegyezni, amely reálbér-növekedéssel is együtt jár. Gaskó István hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a Liga folyamatosan tárgyal a kormánnyal többek között az egykulcsos személyi jövedelemadó helyett a progresszív adózás bevezetéséről, valamint a hon- és rendvédelmi szakszervezetek, valamint a közszférás szakszervezetek diszkriminatív helyzetének megszüntetéséről.
A Liga Szakszervezetek 2010 decembere óta fennálló célja továbbá a sztrájktörvény korlátozó rendelkezéseinek visszavonatása a jogalkotóval - jelezte az elnök. Az idei év az átmenet éve volt a Munka törvénykönyve szempontjából is, hiszen 2012 júliusától az új Mt. teljes hatályosulásáig - 2013. január 1-ig - átmeneti szabályok is bonyolították az átállást. 2013 ezért az új Mt. által okozott anomáliák figyeléséről és kiküszöböléséről is szól majd - mondta Gaskó István. A Liga Tanács 2012-ben új stratégiát fogadott el, amely alapján egyrészről továbbra is törekszik az ágazatok egységesítésére, másrészt az országos munkáltatói szövetségekkel kötött stratégiai megállapodások segítségével nyitni kíván a kis- és középvállalkozások felé.
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke kiemelte, hogy idén sem nőtt a közszféra több mint 650 ezer munkavállalójának bére, és jövőre sem fog. Úgy vélekedett, hogy 2011-hez képest a jogszabályi környezet romlott, mert "életbe lépett az új alaptörvény, amely azt a látszatot kelti, hogy amit a kormány csinál az törvényes", miközben ez egyáltalán nem így van - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy erre a legjobb példa az új Munka törvénykönyve. Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke szerint "elégtelent" érdemel a kormány az oktatás és a szakképzés, valamint a Munka törvénykönyve kapcsán hozott idei intézkedéseiért. Az elnök szerint a kabinet "szétverte a nyugdíjrendszert", elvette a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj lehetőségét, és nem hajlandó érdemben tárgyalni egy új változatról.
Az érdekképviselet vezetője kiemelte: a kormány érdekegyeztetői gyakorlata sem elfogadható, és "az utolsó pillanatokban született jövő évi bérmegállapodás" is csak elégséges eredmény. Székely Tamás a kormány és a szakszervezetek közötti párbeszédet minősíthetetlennek tartja, s úgy véli, ez nem az érdekvédelem hibája. Az elnök hozzáfűzte: kiváló osztályzatot érdemelnek a középiskolások és felsőfokú hallgatók az elmúlt hetekben történtekért, azért az összefogásért, amely a szakszervezetek számára is példaértékű lehet. (MTI)
