A szankciók és az olajárcsökkenés az orosz GDP 4 százalékát vitte el
A geopolitikai feszültség a GDP 2 százalékát vitte el, míg az Ural típusú kőolaj árának 17 dolláros esése - a hordónkénti 110 dollárról 93 dollárra - éves szinten 55 milliárd dolláros exportbevétel-kiesést okoz. Oreskin rámutatott, hogy a gazdaság meglehetősen enyhén reagált a durva külső sokkokra, sőt meg sem érezte volna, ha költségvetés tervezésekor 80 dolláros olajárral számoltak volna. A kőolaj világpiaci árának csökkenéséről szólva kiemelte, hogy a jelenlegi helyzet nem azonos a 2008-2009-essel.
Akkor az áresésnek ciklikus jellege volt, a kereslet csökkenésével állt összefüggésben, most viszont strukturális, a kitermelés növekedésének eredménye. "Nem valószínű, hogy az árak meredeken esnek, de az sem, hogy meredeken emelkednek. Hordónként valószínűleg 90 dollár körül stabilizálódik a helyzet" - jelentette ki Oreskin orosz sajtóbeszámolók szerint. Az orosz pénzügyminisztérium többször is jelezte, hogy a költségvetés hosszú távú egyensúlyát tekintve alacsonyabb olajárakkal kell számolni.
Amikor a gazdasági tárca hordónként 100 dolláros olajárat prognosztizált, a pénzügyminisztérium konzervatív becslések alapján 90-95 dolláros árat jósolt. A pénzügyminisztérium a költségvetés szempontjából hosszú távú problémának tartja a kőolaj- és földgázipari szektorból érkező bevételek csökkenését. A gazdaságra súlyos csapást mértek a nyugati országok által elrendelt szankciók is. A Világbank már csak 0,4-0,5 százalékos növekedést vár az idei évre, jövőre pedig - újabb büntetőintézkedések esetén - 0,9 százalékkal eshet vissza az orosz gazdaság. Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter a napokban a GDP 1 százalékára becsültek az eddig bevezetett szankciók hatását, további súlyosbítás esetén 3-4 százalékkal csökkenhet a bruttó hazai termék. (MTI)
