A szerencsejáték szövetség új állami szabályozást javasol
2010. 09. 14. 18:10
A pénznyerő automatákat üzemeltető vállalkozások játékbevételének növelésére és a piac új állami szabályozására tesz javaslatot szerdán egy szakmai tanácskozás keretében Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke - közölte a szervezet az MTI-vel annak kapcsán, hogy kedden Budapesten a SYMA Csarnokban megnyílt a Gamexpo Nemzetközi Játék- és Nyerőgép Szakkiállítás.
A háromnapos rendezvényen nemcsak az iparág gépeit, berendezéseit, hanem a gépeket működtető szoftvereket és a gépek működtetéséhez szükséges eszközöket is bemutatnak a kiállítók. A kiállításon 38 kiállító cég termékeit ismerhetik meg az érdeklődők. Szerdán a résztvevők szakmai tanácskozáson vitatják meg az iparág működését, helyzetét érintő kérdéseket.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség tagjai, vagyis a pénznyerő automatákat üzemeltető vállalkozások árbevétele mintegy 14 százalékkal csökkent tavaly az előző évhez képest - közölte korábban az MSZSZ közgyűlésén az APEH Szerencsejáték-felügyeleti Főosztályának képviselője. A magyarországi szerencsejáték-piac egyharmadát kitevő pénznyerő automataágazat árbevétele 2009-ben 81,3 milliárd forint volt, a játékadó-bevétel pedig 35,7 milliárd forintra rúgott.
A szövetség adatai szerint a pénznyerő automata ágazat éves szinten átlagosan most mintegy 40 milliárd forint játékadót fizet be a költségvetésbe. Az ágazati szereplők összes befizetése az egyéb adónemekkel együtt pedig éves szinten meghaladja a 100 milliárd forintot. A pénznyerő automaták száma 2005 óta folyamatosan csökken Magyarországon.
Akkor még mintegy 33 ezer nyerőgép működött, a múlt évben pedig már csak mintegy 25 ezer. A játéktermek száma mintegy 15 ezer volt tavaly, 1.500-zal kevesebb, mint 2008-ban. Az MSZSZ szerint a negatív piaci folyamatok megállítását szolgálnák az új elnöki javaslatok. Egyúttal több tíz milliárd forinttal növelnék az állam bevételeit, és több mint tízezer munkahely létesítését tennék lehetővé előzetes számítások szerint.
Nemzetközi konyhákat ellenőriz az NKFH a kormányhivatalokkal együtt
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalok bevonásával országos ellenőrzést végez a nemzetközi konyhát képviselő vendéglátóhelyeken. Az ellenőrzések célja a fogyasztók egészségének védelme, valamint annak vizsgálata, hogy az érintett vállalkozások betartják-e az élelmiszer-biztonsági, higiéniai és fogyasztói tájékoztatási előírásokat.
Tovább erősítenék a magyar termékek jelenlétét a kereskedelmi láncok
Komoly alkalmazkodást kívánt az első félév az élelmiszer-kiskereskedelmi láncoktól és ez a második félévben is így marad. A deflációs környezet ugyan mérsékelte az árakat, ez azonban nem járt együtt az értékesítési volumenek hasonló mértékű növekedésével - derült ki a CBA és a Penny értékeléséből.
Beindultak a lakásépítések Magyarországon – Ez már az Otthon Start hatása?
Az első félévben 22 százalékkal több lakás épült, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek száma pedig még nagyobb, 29 százalékos ugrást mutatott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A beszámoló szerint az első negyedév volt kiemelkedő, a másodikban már sokkal kisebb mértékben élénkült a piac. A statisztika alapján folytatódott az eddigi tendencia: az Otthon Start Program érezhetően fellendítette a keresletet, ezt igyekszik most lekövetni a kínálat is.
Mínuszban zártak csütörtökön a Wall Street-i indexek
Az amerikai részvénypiacok csütörtökön csökkenésben zártak, miközben a befektetők a vállalati gyorsjelentéseket, valamint az Egyesült Államok és Irán között az esetleges békemegállapodás felé mutató jeleket figyelték. Az S&P500 0,2%-kal, a Dow Jones 0,9%-kal, a Nasdaq Composite 0,1%-kal zárt alacsonyabban.
Kedvező vállalati jelentések támogatták az európai piacokat
Mérsékelt elmozdulásokat mutatva többnyire emelkedtek a vezető nyugat-európai részvényindexek. A Stoxx600 0,2%-kal, a DAX 0,1%-kal, a CAC40 0,4%-kal emelkedett, míg az FTSE 100 0,2%-kal csökkent. Ezzel a páneurópai index sorozatban harmadik napon zárt történelmi csúcson. A napi emelkedés jelentős részét a vállalati eredmények hajtották.
Elmaradt egyelőre az albérletpiaci roham - mennyibe kerülnek most a kiadó lakások?
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése utáni hetek jelentik az albérletpiaci főszezont, ekkor egyszerre jelennek meg nagyobb számban a lakást kereső diákok, miközben a tulajdonosok egy része is erre az időszakra időzíti kiadó ingatlanának meghirdetését. Az idei szezon első tíz napjának adatai alapján az idei roham egyelőre országosan visszafogottabb mint tavaly vagy tavalyelőtt. Igaz, vannak kivételes városok, ahol nagyobb lendülettel indult a szezon.
A mulcsozás titka, amitől szebb lesz a gyeped, mint valaha
A robotfűnyíró mikro-nyírása: A robot nem hetente egyszer nyírja le a pázsitot, hanem naponta vagy kétnaponta végighalad a gyep egészén. Nem centimétereket vág, hanem csupán 1-2 millimétert csippent le a fűszálak végéből. Mivel a levágott darabkák mikroszkopikus méretűek, nem maradnak a fűszálak tetején. Azonnal lehullanak a fűszálak közé, közvetlenül a talaj felszínére. Mivel szinte teljes egészében vízből és szerves anyagból állnak, napokon - sőt, a meleg nyári napokon órákon - belül teljesen elbomlanak és nyomtalanul eltűnnek.
Energiaválság idején felértékelődnek a korszerű otthonok – mutatjuk, miből finanszírozható a felújítás
Az elmúlt napok energiaellátással kapcsolatos eseményei ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire fontos az energiahatékonyság. A legolcsóbb energia továbbra is az, amelyet nem kell felhasználni. Egy korszerűsítés azonban több millió forintos beruházás is lehet, amelyet a legtöbb háztartás nem tud önerőből finanszírozni.
Megtorpant az áremelkedés, de sok eladó még mindig durván túlárazza eladó ingatlanát
Annak ellenére, hogy az idei év második negyedévében csökkentek az ingatlanárak, az eladók egy része továbbra is a korábbi piaci helyzetből indul ki a hirdetési árak meghatározásánál. A Balla Ingatlan szakértői szerint ennek következtében még mindig gyakori az 5–10 százalékos, sőt olykor a 15–20 százalékos túlárazás is, ami jelentősen megnehezítheti, vagy adott esetben akár lehetetlenné is teszi az értékesítést.
Rekordhőség, rekordkockázat: a klímaváltozás már a vállalatok működését is átírja
A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is. A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint. A vállalatok számára ezért a fizikai klímakockázatok kezelése már nem csak a szabályozói elvárásokat érintő fenntarthatósági kérdés, hanem a működésbiztonság és a versenyképesség alapvető feltétele – figyelmeztet a KPMG.
Mit tesz az agyaddal, ha minden nap ugyanazt csinálod?
A WHO demencia-irányelveiben önálló kockázati tényezőként szerepel a kognitív inaktivitás. A dokumentum rámutat: az egész életen át tartó kognitív aktivitás — a tanulás, a mentálisan igényes feladatok és az új ingerek — szoros összefüggésben áll a szellemi hanyatlás alacsonyabb kockázatával .
Elmaradt a várakozásoktól az ipar júniusi teljesítménye
Az ipari termelés júniusi mutatói elmaradtak a várakozásoktót, már az előzetes GDP-adatok is sejteni engedték, hogy a fél év utolsó hónapja nem volt erős - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A kilátások továbbra is bizonytalanok alapvetően a külpiaci feltételek miatt, de majdnem biztos, hogy a magyar ipar túllépett az évekig húzódó recesszión.
A magyar vegyipar csaknem 200 megawattal csökkentette energiafelhasználását
A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) tagvállalatai csaknem 200 megawattal (MW) csökkentették villamosenergia-felhasználásukat és jelentősen visszafogták vízfelhasználásukat is a tagoktól beérkezett információk alapján, ez a felhasználás-csökkentés az országosan elért eredmények mintegy 25 százalékát teszi ki - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
Így változtatja meg a fizetésemelési tárgyalásokat a bértranszparencia
Magyarországon is új korszakot hoz az Európai Unió bértranszparencia-szabályozása, amely minden eddiginél átláthatóbbá teszi a vállalati javadalmazást: a munkavállalók ezentúl joggal kérhetik ki munkáltatójuktól az azonos értékű munkát végzők átlagos bérét. A WHC szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az új irányelv nemcsak a bértárgyalások dinamikáját változtatja meg, de komoly adminisztrációs és kulturális felkészülést is megkövetel a hazai cégektől.
