A takarékok előnyöket várnak az állami szerepvállalástól

Varga Antal elmondta: az idei év az eredmény szempontjából jól indult, 25 százalékkal javult az integrációhoz tartozó takarékok adózott nyeresége az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, és megközelítette a 3 milliárd forintot. Az eredménynek köszönhetően az integrált szövetkezetek saját tőkéje is nőtt az első negyedévben, az egy évvel korábbi 109 milliárdról közel 116 milliárd forintra. Ennek megfelelően javult a tőkemegfelelési mutató is, amelynek átlaga - az integráció stabilitását tanúsítva - 19 százalék.
    

Az integrációhoz tartozó takarékszövetkezetek mérlegfőösszege az első negyedévben 2,5 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest, az összesített mérlegfőösszeg március végén 1.423,5 milliárd forint volt. A hitelezés jóval nagyobb ütemben bővült, mint a betétgyűjtés, amiben jelentős szerepe volt a végtörlesztéshez nyújtott forinthiteleknek. A takarékok forrásellátottsága továbbra is kiemelkedő. Míg a nettó hitelállomány 10,4 százalékos bővülés után mintegy 625 milliárd forintot tett ki március végén, a betétállomány, amely 2,15 százalékkal gyarapodott, ennek majdnem a duplájára, 1.192 milliárd forintra rúgott.
    

Varga Antal kiemelte: a takarékoknak szektorszinten továbbra is 500 milliárd forintnyi szabad likviditásuk van, amelyet állampapírban tartanak, de megfelelő hitelezési cél esetén mozgósítani lehet.
    

Arra, hogy korábbi felvetések szerint a takarékszövetkezeteknek állami tőkejuttatásra volna szükségük, mert a tőkeproblémák miatt csak forrásaik felét tudják kihelyezni hitelként, kifejtette: a jelenlegi aktivitási szint fenntartásához átlagosan elegendő tőke áll a takarékok rendelkezésére, sőt nagy többségük túltőkésített. Egyeseknek azonban valóban szükségük lehet az aktivitás érdemi növeléséhez többlettőkére. A hitel/betét arányban az országos átlag 50 százalék körül van, de egyeseknél már 75 százalékos ez az arány, ami feszített hitelezésre utal.
    

Ahhoz azonban, hogy a hitelezés felpörögjön, először a gazdaságnak kell beindulnia, hogy legyen igény a hitelekre. A hitelezés bővülését nem a takarékok tőkehelyzete, hitelezési képessége vagy készsége, hanem a gyenge hitelkereslet akadályozza. Aki nem tudja értékesíteni a termékeit, szolgáltatásait, nyilvánvalóan nem vesz fel hitelt - mutatott rá.
    

Az ügyvezető igazgató elmondta: a takarékok előnyt remélnek az állam tulajdonosi szerepvállalásától a Takarékbankban, arra számítanak, hogy részesedhetnek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) holdudvarába tartozó cégek pénzforgalmából, azok a takarékokat választják majd számlavezetőül.
    

Mint Orbán Viktor miniszterelnök kedden az InfoRádiónak elmondta, a takarékszektor megerősítésének első lépése a Takarékbankban való kisebbségi állami szerepvállalás. A német DZ Bank Takarékbankban lévő 38,5 százalékos részesedésének megvételéről a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tárgyal, amiről nemrég Baranyai László MFB elnök-vezérigazgató is nyilatkozott a Heti Válasznak. A Takarékbank többségét - 56,5 százalékot - a takarékok tulajdonolják.
    

Varga Antal elmondta: az integráció a tulajdonosváltástól függetlenül is jelentős változások előtt áll, amelyeknek csak egyik eleme az állam napirenden levő beszállása. Legalább ennyire fontos az új piaci kihívásoknak való megfelelés, a takarékok piaci részesedésének növelése. Ezeket a célokat segítheti az állam belépése a Takarékbankba. Ügyelni kell azonban arra, hogy a takarékszövetkezetek többségi tulajdona saját ernyőbankjukban mindenkor fennmaradjon - hangsúlyozta.
   

Ahhoz, hogy felkészüljenek az előttük álló feladatokra, a jelenleginél jóval szorosabb együttműködésre van szükség az üzleti és intézményvédelmi területen, valamint a központi bankban lévő tulajdonosi jogok gyakorlásának terén is - fejtette ki.
    

A jelenlegi 5 százalék körüli piaci részesedés növelése és a hitelezés bővítése nehezen érhető el szorosabb együttműködés nélkül, ami a jelenleginél egységesebb arculattal és termékpalettával jár, és egy kölcsönösen átjárható informatikai rendszer társul majd hozzá. A függetlenséget azonban az ügyvezető szerint az együttműködés szorosabbra fűzése mellett sem lehet feladni, mert csak így őrizhető meg a hitelintézetek helyi döntéshozatalból fakadó rugalmassága és ügyfélismerete.
    

Az intézményvédelem erősítésére Varga Antal szerint azért van szükség, mert a bővülő tevékenység növekvő kockázatvállalással jár. Az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) eszközei és forrásai is megfelelőek ahhoz, hogy a jelenlegi aktivitási szint és tagság mellett biztosítsa a szektor stabilitását. Amennyiben azonban szabályozói oldalról kötelezővé tennék valamennyi Magyarországon működő takarékszövetkezet számára az intézményvédelmi tagságot - ezt az OTSZ az elmúlt években többször szorgalmazta -, s újabb takarékok csatlakoznának a szektor legnagyobb intézményvédelmi alapjához, biztosítani kellene az OTIVA számára az ehhez szükséges forrásokat is.
    

A takarékbanki tulajdonosi jogok gyakorlása terén a többségi részesedés megőrzése miatt van szükség a korábbinál szorosabb egyeztetésre - ismertette Varga Antal. Ennek keretében érdemes rögzíteni, hogyan viszonyuljanak az integrált takarékok egy esetleges Takarékbank-tőkeemelésben való részvételhez, a szavazati jogokhoz, illetve a Takarékbank mindenkori tulajdonosi szerkezetének kialakításához. (MTI)