Magyarország csöbörből vödörbe esett
Élesen eltérő módon érinti a feltörekvő piacokat a Fed eszközvásárlási programjának fokozatos visszavonása. Magyarország 2013-ban végig az ellenálló országok közé tartozott, ami az egyensúlyi kockázatok visszaesésének, a jelentős mérlegkorrekciónak köszönhető - mondta David Lubin, a Citigroup londoni elemzője, a Portfolio.hu Forint 2014 konferencia másik előadója.
Magyarországgal ebből a szempontból nincs problémája a piacnak, az ország növekedési pályája azonban nagy fejtörést okoz számára. A növekedési modell korrekciója sokkal nehezebb, mint a mérlegkorrekció: ez Brazília és Oroszország nagy problémája, és félő, hogy Magyarország is ebben a cipőben jár. Magyarország egyfajta biztonságos menedék volt 2013-ban a piac számára a feltörekvő országok között, hiszen több más piacon komoly eszközár-gyengülés következett be az érintett gazdaságok súlyos külső egyensúlyi problémáival összefüggésben - állapította meg előadása elején. A feltörekvő piacokat érintő sokkhatással szemben a forint ellenálló volt.
A feltörekvő piacok januári feszült periódusának főbb összetevőit így összegezte Lubin: 1.) a kínai CDS-felár emelkedése: szeptemberi 15 bp-ról január végére 100 bp-re, 2.) ha a fejlett piacokra irányuló export nem tud nőni (és a belső kereslet is gyenge), akkor a külső egyensúlyi problémát csak az árfolyam leértékelődésén keresztül tudja egyensúlyba hozni az érintett ország, főként akkor, ha a kamatlábai alacsonyak is.
Több feltörekvő piac is vonakodott kamatot emelni, amikor a fejlett piacokra irányuló exportpiaci sokkal szembesült mindezekre a piacok úgy reagáltak, hogy nem voltak tovább hajlandóak finanszírozni az érintett feltörekvő piaci ország külső egyensúlyhiányát és az érintett devizákat eladták.
Lubin hangsúlyozta a fő üzenetet: ha a piac nem akarja tovább finanszírozni az érintett ország deficitjét, akkor eladja a fizetőeszközét és ezzel maga kezdi el kiigazítani az érintett ország makrogazdasági egyensúlytalanságát.
A hiány finanszírozhatóságát meg lehet oldani monetáris politikai lépésekkel, a növekedési probléma viszont nehezen kezelhető. Magyarország az előbbi folyamaton sikeresen végigment (a forint és a magyar eszközök 2013-as stabilitása ennek is köszönhető) - az a nagy kérdés, hogy a növekedési modell milyen mértékben javítható.
Az elmúlt évek magyarországi tapasztalatai nem túl biztatók, különösen ami a beruházások alacsony szintjét illeti. Magyarország csöbörből vödörbe esett: a hiány problémája után utolérte a növekedés dilemmája. A Citi szakértője szerint Magyarország nem adta meg a piacoknak most, amit akartak (kamatemelés), ezért is gyengült a forint, noha a folyó fizetési mérleg nem deficites, hanem jelentős többletes (sőt még nőtt is a többlet), ugyanakkor az előretekintő reálkamat nulla körülre csökkent, ez pedig fáj a forintnak.
Bár hosszú utat tett meg, Magyarország még mindig sérülékeny ország. A fordulathoz kiszámíthatóságra, az üzleti kezdeményezésekbe vetett bizalomra volna szükség a gazdaságpolitika részéről - vélték a konferencia 2. panelbeszélgetésének közgazdász résztvevői.
Üdvözli a kormány a sérülékenység csökkenését és a növekedési fordulatot, de van olyan szint a reálkamatokban, amely már nem szolgálja a magyar gazdaság érdekét. Ezt a Monetáris Tanács is látja. Nem megalapozott hátradőlni, hanyagul viselkedni a forint árfolyamát látva - mondta Orbán Gábor államtitkár. Másokkal vitatkozva azt mondta, egyáltalán nem könnyű a külső egyensúlyhiányt leküzdeni, ez nagy teljesítmény volt az elmúlt években a magyar gazdaság részéről. Beruházási fordulatról akkor beszélhetünk majd, ha a belső GDP-komponensek is változnak. Nem a pénzügyi szektor befagyott állapota a legfontosabb akadály, hanem elsősorban a vállalkozások gyenge méretgazdaságossága, amely a válság miatti alacsony volumenekből fakad. Az export szektorban láthatók ma még csak azok a számok, amelyeket mindenütt látni szeretnének.
A Simor-korszakban hozott 72 kamatdöntésből csak 9 volt kamatemelés, és 40 esetben volt tartás - hívta fel a figyelmet Király Júlia, az IBS címzetes egyetemi tanára. Nagy kérdés, csökkent-e annyira a sérülékenység, hogy további forintszakadásra ne kerüljön sor. A legfontosabb a potenciális növekedés, sajnálatosan ez legutóbb kimaradt az MNB inflációs jelentéséből. Egy felzárkózó országnak 2-2,5%-os potenciális kibocsátásra lenne szüksége. Nagy érdeme a kormánynak, hogy az aktivitási rátát megemelte - ismerte el Király Júlia, hozzátéve: a negyedik negyedévben örvendetes módon először nőtt a gép- és az építési, illetve az állami és a magánberuházás. Az állami beruházások növekedése sokkal magasabb (34%-os) volt. Jobban örülnék, ha már picit negatív lenne a folyó fizetési mérleg, vagyis vége lenne a mérlegalkalmazkodás folyamatának, egyelőre azonban nincs hitelnövekedési fordulat - fogalmazott. A tartós felzárkózást jelentő potenciális növekedéshez a pénzügyi közvetítő rendszernek kellene helyreállnia, emellett az IMF egyik tanulmányára hivatkozva azt mondta: ehhez a jövedelemegyenlőtlenségek csökkenése is elengedhetetlen.
Az adatok nem azt mutatják, hogy az adósság jelentősen csökkent volna vagy a foglalkoztatási helyzet számottevően javult volna. A GDP-növekedés is csak az utóbbi negyedévet tekintve jó, hosszabb időtávon nem kielégítő - mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. A sebezhetőség nem rövid távú ügy - az ezzel kapcsolatos aggályok fennállnak. Kicsi a tőkenövekmény, alacsony a beruházási ráta; az intézmények minőségében a gazdaságpolitika kiszámíthatóságában pedig változást kell hoznia a következő politikai ciklusnak. A mélyszegénységet, a beruházási hajlandóságot és az állam méretét (túlzott újraelosztás: az szja és a tb területén együtt pl. az 5. legnagyobb elvonás a miénk az EU-ban) említette a problémák között, amelyeket az Európai Bizottság jelentése is kiemelt. A pártok íratlan programja paternalista.
Jaksity György, a Concorde igazgatóságának elnöke azt mondta: ügyfeleiknek a forintpozíció csökkentését és a devizapozíció növelését javasolták az utóbbi években, a kamatcsökkentési ciklust látva pedig a stratégiának a felerősítését tanácsolták nekik. Ezért ügyfeleik a változásoknak inkább a jó oldalát tapasztalták az utóbbi időben. A rövid távú mérlegalkalmazkodás nem a saját érdemünk, hanem "kiverték belőlünk", előtte "annyi hülyeséget csináltunk". Jelentős gazdasági eredmények eléréséhez ma minden tényezőnek és minden gazdaságpolitikai tényezőnek rendben kellene lennie, de ettől ma távol állunk. A foglalkoztatás szempontjából rossz hír, hogy felgyorsulnak azok a tendenciák manapság, amelyek a humán erőforrás helyettesítésével járnak (pl. automatizáció, robotizáció). Ugyanakkor az emberi elme gyorsan felejt: a bizalomépítés révén jelentős eredményeket tudnánk elérni.
