ÁSZ: bár az uniós finanszírozás késik, ez a 3 százalék alatti hiány teljesülését nem veszélyezteti
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény értelmében a Költségvetési Tanács (KT) félévente véleményt nyilvánít a költségvetés végrehajtásával és a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Az ÁSZ a KT részére készített elemzését szerdán juttatta el az MTI-hez, egyúttal a honlapján is publikálta.
Az ÁSZ friss költségvetési elemzésében megállapította: az idei első félévben a makrogazdasági folyamatok a kormányzati előrejelzéshez képest kedvezőbben alakultak. Kitérnek arra, hogy a GDP az I. negyedévben 3,5 százalékkal, a II. negyedévben 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az export dinamikus emelkedése volt a növekedés fő hajtóereje, de ahhoz a belső fogyasztás bővülése is hozzájárult.
Az előző év azonos időszakához képest 2015. I fél évében az átlagkeresetek 3,3 százalékkal emelkedtek, több mint 100 ezerrel nőtt a foglalkoztattak száma, ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma csökkent. Az árak alakulása nem jelent kockázatot a költségvetési bevételek teljesülésére, a kormányzati prognózishoz (1,8 százalékhoz) közel álló éves szintű infláció várható.
A makrogazdasági folyamatok összességükben várhatóan nem veszélyeztetik a költségvetési célok elérését - mutat rá az ÁSZ. A költségvetés bevételei időarányosan teljesülnek, sőt a gazdálkodó szervezetek befizetéseiből összességében 18-21 milliárd forint többletbevétel várható az éves előirányzathoz képest. Az áfa és a pénzügyi tranzakciós illeték bevételeknél 52-65 milliárd forint többlet prognosztizálható és 5-10 milliárd forint illeték többletbevétel is várható.
Az ÁSZ néhány kisebb adó bevételi előirányzatának és a központi költségvetési szervektől származó befizetések teljesülését tartja kockázatosnak. További kockázatot jelent, hogy az Európai Bizottság az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulásának esetében a progresszív díjak alkalmazását az általa indított vizsgálat befejezéséig megtiltotta. Kitérnek arra, hogy az uniós szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok közül a 2014-2020-as pénzügyi ciklus operatív programjaihoz kapcsolódó kiadási előirányzatokból még nem történt kifizetés.
A támogatások pályáztatása most indult meg, a 2007-2013-as pénzügyi ciklus programjainak megvalósítása ütemesen halad, a kiadások az időarányosnak megfelelően teljesültek. Ugyanez nem mondható el a bevételekről. Az elmaradást egyrészt három operatív program kifizetéseinek részleges felfüggesztése okozta, másrészt az utófinanszírozás következtében időbeni eltérés keletkezett a teljesítés és a támogatás folyósítása között - hívja fel a figyelmet az ÁSZ.
A központi költségvetés közvetlen kiadásai közül a legtöbb előirányzat felhasználása időarányosan alakult és az év második felére sem jelentkeznek negatív kockázatok. A helyi önkormányzatok támogatása esetében az előirányzat időarányost meghaladó felhasználása tapasztalható, amely kockázatot jelent. Az elkülönített állami pénzalapok esetében a 2015. első fél éves pénzforgalmi teljesülés a központi alrendszer egyenlegét 29,8 milliárd forinttal javította.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege félévkor 15 milliárd forint összegű többletet mutatott. A Nyugdíjbiztosítási Alapnál az év végére többlet, az Egészségbiztosítási Alapnál csekély hiány valószínűsíthető az ÁSZ szerint. A központi költségvetés kamatbevételei és kamatkiadásai egyaránt jelentősen túlteljesültek. A kettő különbözetét jelentő nettó kamatkiadások megközelítően a tervezettnek megfelelően alakulnak.
Az ÁSZ elemzése szerint az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 2015. első fél évének végén 823,3 milliárd forintot tett ki, amely a hiánycél 92,3 százalékos elérését jelenti. Ez kedvezőbb a 2014. első fél évinél - mutat rá az elemzés. A pénzforgalmi hiányt a tervezett szint fölé emelheti, ha az Európai Unió a támogatásokat késedelmesen folyósítja. Ez azonban az uniós módszertan szerinti hiányt nem növeli, mivel annak számítása azokat a 2015-re járó bevételeket is figyelembe veszi, amelyek csak az év végét követően érkeznek be Magyarországra - szögezi le az ÁSZ.
A központi költségvetés adóssága a 2014. év végi 23 881,1 milliárd forintról idén június végéig 5 százalékkal nőtt. Az államadósság-mutató javulását a központi költségvetés adósságának alakulása várhatóan nem veszélyezteti. Kockázatot jelent, ha az uniós támogatással megvalósított programok után lehívott uniós támogatásoknak a tervezettnél nagyobb részét az év végéig nem folyósítja az Európai Bizottság, mivel a folyósításáig a magyar költségvetésből megelőlegezett kiadások átmenetileg növelik az államadósságot - világít rá az ÁSZ makrogazdasági elemzése. (MTI)
