Újra megverték az inflációt a nyugdíjpénztárak, de növelni kellene a tagok számát
Megint sikerült legyőzni az inflációt
A 2026. április-júniusi időszakban az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma elérte az 1,061 millió fős értéket, ami bő 13 ezres növekedést jelent év/év alapon – egyebek között ez is kiderül.
A nyugdíjpénztár-tagok 26,6 milliárd forintot tettek félre időskori jövedelemkiegészítésre az esztendő második negyedében, ami az egy évvel korábbit közel 10 százalékkal múlja felül. A munkáltatók több mint 15 milliárd forintot utaltak a tagok számláira, ami 16 százalék feletti növekedést jelez.
A nyugdíjpénztárak a második negyedévben 7,17 százalék becsült hozamot értek el, ami közel 5,5 százalékos reálhozamot jelent. A pénztárak által kezelt összesített tagi vagyon 13 százalékos emelkedéssel meghaladta a 2,5 ezer milliárd forintot, az egy pénztártagra jutó átlagvagyon pedig közel 12 százalékkal 2,4 millió forintra nőtt.
Egyre népszerűbb egészségpénztári felhasználás a lakáshitel-törlesztés
Kitartóan nő az egészségpénztárak népszerűsége is. A második negyedév végén már 1,208 millióan élvezték ennek az öngondoskodási formának az előnyeit, vagyis egy esztendő alatt közel 70 ezer fővel bővült a taglétszám.
Az egészségpénztári tagok összesített megtakarításai a negyedév végére meghaladták a 110 milliárd forintot, ami az egy évvel korábbinál közel 11,5 százalékkal magasabb értéket jelent. A munkáltatók 4 milliárd forinttal egészítették ki a tagok 18,8 milliárd forintra rúgó befizetéseit.
Az egészségkasszákban gyűjtött megtakarítások számos felhasználási lehetősége között a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták a legnagyobb ugrást. E célra az egy évvel korábbi háromszorosát igényelték az egészségpénztári tagok. Mindemellett továbbra is igaz, hogy az önkéntes egészségkasszákból alapvetően az egészségmegőrzéssel, gyógyulással kapcsolatos költségeiket fedezik a munkavállalók, hiszen a kiadások 92 százalékát költik erre a célra.
„Örvendetes, hogy már jó ideje nem csak az egészségpénztárak, hanem az önkéntes nyugdíjpénztárak tagsága is kitartóan növekszik. Fontos látni ugyanakkor, hogy csupán a tagok mintegy fele számít rendszeres megtakarítónak. Ez például a nyugdíjkasszák esetében azt jelenti, hogy ebben a formában a hazai foglalkoztatottak 12 százaléka tesz aktívan az időskori anyagi biztonságáért” – fogalmazott Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.
„Ahhoz, hogy ez az arány javuljon, az egyik járható út a már korábban sikeres rendszer visszaállítása, vagyis az aktívabb munkaadói szerepvállalás megteremtése, amelynek pedig a megfelelő, ösztönző adókörnyezet a kulcsa. Ha az öngondoskodás e formájának támogatását a munkáltató a SZÉP kártyával legalább egyenértékűen tudná biztosítani, azzal nem csak a munkavállalók pénztári megtakarításait, hanem a pénzügyi ismereteit is lehetne gyarapítani.”
