Hasznos szerepe lehet az EBRD-nek Észak-Afrikában
Egyiptom korábban már hivatalosan kérte, hogy váljon a bank működési területének részévé, Marokkó pedig "erőteljes érdeklődésének" adott hangot. Az elnök azt mondta: "újra történelmi változásoknak lehetünk szemtanúi, ezúttal az arab világban és Észak-Afrikában". Hozzátette: az EBRD nem csak megfigyelőként vizsgálja a folyamatokat, már korábban felmerült, hogy a szervezet terjessze ki tevékenységéi mandátumát az észak-afrikai térségre.
Az EBRD jelenleg 61 részvényes ország, valamint két kormányközi szervezet, az EU és az Európai Beruházási Bank (EIB) tulajdona, és a bank tevékenységi területéhez, amely Közép-Európától Közép-Ázsiáig terjed, jelenleg 29 ország tartozik. Az új kihívásokról szólva az elnök kiemelte az innováció, az integritás és az integráció szerepét. A régióban jól képzett, rugalmas és dinamikus a munkaerő, de legtöbbször hiányzik a tőke ahhoz, hogy egy jó ötletből virágzó üzlet jöhessen létre.
Ezért az EBRD kész támogatni az innovatív technológiákat, a magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatokat - mondta. Hangsúlyozta, hogy emellett kiszámítható, átlátható üzleti környezetre van szükség. Az integráció jelentőségéről szólva Thomas Mirow azt mondta: ugyan az egyes országok gazdaságának nemzetközi integrálódása kockázatforrássá és a válságok okozóivá is vált, azonban a pénzügyi globalizáció továbbra is a növekedés hajtóereje marad. Korábban úgy fogalmazott az integráció biztonságosabbá tehető a növekedést segítő jótékony hatások elvesztése nélkül is, a hazai pénzügyi rendszerek fejlesztésével. Két veszteséges év után, 2010-ben ismét nyereséges volt az EBRD, amely 1,4 milliárd euró profittal zárta az évet - ismertette Thomas Mirow.
A 2010-ben aláírt új programok száma csaknem negyedével, az előző évi 311-ről 386-ra - minden eddiginél magasabbra -, a befektetések összértéke pedig 7,9 milliárd euróról ugyancsak példátlan szintre, 9,0 milliárd euróra emelkedett. A szervezet a 2009-es évet 746 millió euró - tartalékolás után számolt - nettó veszteséggel zárta. Egy évvel korábban a bank 602 millió eurós nettó veszteséget jelentett, az volt az EBRD első veszteséges éve az 1998-as orosz fizetési válság óta. A tavalyi eredményekről szólva az elnök azt mondta: a "korai átalakuló országokban" a befektetések értéke 80 százalékkal 920 millió euróra nőtt, összesen 114 projekttel.
A Nyugat-Balkánon a bank 71 projektet finanszírozott tavaly, ez 39 százalékos növekedés 2009-hez képest, értékük először érte el az 1 milliárd eurót. A fenntartható energia témában kezdeményezett programok keretében a befektetések értéke 64 százalékkal 2,2 milliárd euróra nőtt tavaly. Magyarországnak a bank tavaly 11 programra összesen 168 millió euró új folyósítást írt alá. Az EBRD a legnagyobb egyedi befektető a közép-kelet-európai és a közép-ázsiai országcsoportban.
A bank tevékenységi területén végigsöprő pénzügyi-gazdasági válság miatt jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját, amelynek alapján - ha megvalósult volna - a közép-európai EU-tagállamok már 2010-től gyakorlatilag nem részesültek volna új finanszírozásban a londoni pénzintézet részéről. Az EBRD 2006-ban jelentette be, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra. A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot. Az EBRD az idén is 8-9 milliárd euró összértékű befektetési és hiteltevékenységgel számol a működési térség egészében. (MTI)
