A fuvarozói követelések mellett a pénzügyminiszter
2009. 06. 15. 12:50
A pénzügyminiszter támogatja, hogy a fuvarozóknak meghatározott mértékig adómentes maradjon az üzemanyag-megtakarítás, valamint a költségtérítés, illetve azt is, hogy ne emelkedjen 2010-ben a légrugós járművek gépjárműadója, és nem utasítja el a kereskedelmi gázolajár bevezetését sem - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)
Oszkó Péter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) múlt pénteki ülését követően külön egyeztetett a közúti fuvarozók képviselőjével, Wáberer Györggyel, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnökével. A pénzügyminiszter ezen a találkozón közölte, hogy több, a hazai vállalkozások versenyképességének megőrzését szolgáló javaslatot a tárca el tud fogadni, s támogatja, hogy ezek érvényre juthassanak a jövő évi adóváltozásokban. A fuvarozók igényt tartanak a kereskedelmi gázolajár bevezetésére is, ami azonban csak akkor lehetséges, ha az Európai Unió is hozzájárulását adja a lépéshez. A kormány derogációs kérelmet nyújt be az Európai Unióhoz ebben az ügyben - ígérte Oszkó Péter. A közleményben emlékeztetnek rá, hogy két fuvarozói szervezet vasárnap nyílt levelet juttatott el az országgyűlési képviselőkhöz, a zömében már pénteken egyeztetett fuvarozói igényekkel kapcsolatban. A levélben a fuvarozók olyan követeléseket fogalmaztak meg, amelyek a pénteki eredményes egyeztetés alapján teljesülni fognak - fogalmaz a PM. A két fuvarozószervezet a levélben kérte az országgyűlési képviselőktől: ne szavazzák meg azt a törvényjavaslatot, amelynek része a gépjárműadó és az üzemanyagot terhelő jövedéki adó mértékének emelése, valamint az üzemanyag-megtakarítás és a napidíj adómentességének megszüntetése. A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete vasárnap az MTI-hez is eljuttatott levelében - állításuk szerint - összességében több mint 6.000 hazai közúti közlekedési szolgáltató vállalkozás nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénymódosítás aránytalanul és méltatlanul hátrányos versenyhelyzetet eredményezne a hazai vállalkozások számára a környező országok cégeivel szemben. Azt javasolták: maradjon meg az üzemanyag-megtakarítás adómentessége, de az ellenőrizhetőség érdekében szigorodjanak az üzemanyag-megtakarítás elszámolására vonatkozó előírások. Véleményük szerint szintén adómentesnek kellene maradnia a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként, illetve árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek napidíjának. Az adómentesen elszámolható napidíj mértékét pedig az európai uniós országok által alkalmazott minimum 30 eurós összeghez kellene igazítani. A fuvarosok javasolják továbbá, hogy - az üzemanyagot terhelő jövedéki adó mértékének megemelésével párhuzamosan - a kormány vezesse be a kereskedelmi gázolajárat és az adó egy része a közúti közlekedési szolgáltatóknak legyen visszaigényelhető.
Oszkó Péter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) múlt pénteki ülését követően külön egyeztetett a közúti fuvarozók képviselőjével, Wáberer Györggyel, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnökével. A pénzügyminiszter ezen a találkozón közölte, hogy több, a hazai vállalkozások versenyképességének megőrzését szolgáló javaslatot a tárca el tud fogadni, s támogatja, hogy ezek érvényre juthassanak a jövő évi adóváltozásokban. A fuvarozók igényt tartanak a kereskedelmi gázolajár bevezetésére is, ami azonban csak akkor lehetséges, ha az Európai Unió is hozzájárulását adja a lépéshez. A kormány derogációs kérelmet nyújt be az Európai Unióhoz ebben az ügyben - ígérte Oszkó Péter. A közleményben emlékeztetnek rá, hogy két fuvarozói szervezet vasárnap nyílt levelet juttatott el az országgyűlési képviselőkhöz, a zömében már pénteken egyeztetett fuvarozói igényekkel kapcsolatban. A levélben a fuvarozók olyan követeléseket fogalmaztak meg, amelyek a pénteki eredményes egyeztetés alapján teljesülni fognak - fogalmaz a PM. A két fuvarozószervezet a levélben kérte az országgyűlési képviselőktől: ne szavazzák meg azt a törvényjavaslatot, amelynek része a gépjárműadó és az üzemanyagot terhelő jövedéki adó mértékének emelése, valamint az üzemanyag-megtakarítás és a napidíj adómentességének megszüntetése. A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete vasárnap az MTI-hez is eljuttatott levelében - állításuk szerint - összességében több mint 6.000 hazai közúti közlekedési szolgáltató vállalkozás nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénymódosítás aránytalanul és méltatlanul hátrányos versenyhelyzetet eredményezne a hazai vállalkozások számára a környező országok cégeivel szemben. Azt javasolták: maradjon meg az üzemanyag-megtakarítás adómentessége, de az ellenőrizhetőség érdekében szigorodjanak az üzemanyag-megtakarítás elszámolására vonatkozó előírások. Véleményük szerint szintén adómentesnek kellene maradnia a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként, illetve árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek napidíjának. Az adómentesen elszámolható napidíj mértékét pedig az európai uniós országok által alkalmazott minimum 30 eurós összeghez kellene igazítani. A fuvarosok javasolják továbbá, hogy - az üzemanyagot terhelő jövedéki adó mértékének megemelésével párhuzamosan - a kormány vezesse be a kereskedelmi gázolajárat és az adó egy része a közúti közlekedési szolgáltatóknak legyen visszaigényelhető.
Stratégiai megállapodás: a Waberer’s és a Budapest Airport együttműködik a hazai légiáru-szállítás dinamikus fejlesztéséért
A mai napon Waberer’s International Nyrt. és a Budapest Airport Zrt. együttműködési szándéknyilatkozatot (MoU) írt alá, amelynek célja a hazai légiáru-szállítás és logisztika dinamikus fejlesztése, amely tovább erősíti azt a nemzeti törekvést, hogy Magyarország stabilan a legversenyképesebb légiáru-elosztó központ legyen Közép-Európában. A Waberer’s és a Budapest Airport megállapodásának legfőbb sarokpontja azon szinergiák kihasználása, amelyekkel a következő évtizedben is töretlen fejlődés valósulhat meg az egyik legfontosabb hazai stratégiai ágazat, a logisztika terén.
Elérte a 45 milliárd forintot a Demján Sándor 1+1 Program kifizetéseinek összege – már több mint 500 vállalkozás jutott forráshoz
Gyors ütemben halad a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó Demján Sándor 1+1 Program végrehajtása: már több mint 500 vállalkozás jutott hozzá a támogatási forráshoz, összesen 45 milliárd forint értékben, így a kifizetések összege két hét alatt megduplázódott. A beruházások országszerte elindultak, a program érdemi lendületet ad a hazai KKV-k technológiai megújulásához és növekedéséhez.
Nincs pénzed fogorvosra? Akkor itt van rá a visszapénzes megoldás
A magyarok fele már igénybe vett magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben, és egyre többen keresik az elérhető, mégis minőségi megoldásokat. A K&H visszapénz most már olyan lehetőséget is kínál, amelynek segítségével kedvezményesen finanszírozható a fogászati ellátás.
Módosult a GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás
A hazai mikro- és kisvállalkozások fejlesztésének ösztönzése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium módosította a GINOP Plusz-1.2.4-25 „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” című felhívást. A támogatási keretösszeg a korábbi 50 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik, így háromszoros forrás válik elérhetővé a vállalkozások számára.
Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése
A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet. A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti - összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe - mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser éskibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült. A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
Erste Csoport féléves eredmények: jó működési teljesítmény, erős tőkemegfelelési mutató
Az Erste Csoport jó működési teljesítménye folytatódott 2025 első felében. A nettó kamatbevétel 2,7 százalékkal nőtt az előző év első hat hónapjához képest, elérve a 3,79 milliárd eurót (2024 első féléve: 3,69 milliárd euró). Ezt a növekedést elsősorban az ügyféloldali erős növekedése okozta, és ellensúlyozta a csökkenő kamatkörnyezet hatását: a közép-kelet-európai régió erős teljesítményének köszönhetően a hitelállomány 2,7 százalékkal nőtt az év eleje óta, és elérte a 224,0 milliárd eurót. A betétállomány 2,8 százalékkal nőtt, elérve a 248,5 milliárd eurót, a legerősebb növekedést a cseh, magyar és ausztriai betétállomány érte el. A nettó díj- és jutalékbevétel 8,3 százalékkal nőtt éves szinten, elérve az 1,54 milliárd eurót (2024 első féléve: 1,42 milliárd euró), köszönhetően az összes elsődleges piacon tapasztalható növekedésnek. Összességében a működési bevétel 2,7 százalékkal, 5,67 milliárd euróra nőtt (2024 első féléve: 5,52 milliárd euró).
Megkétszerezi transzformátorgyártó kapacitását a Ganz
Két éven belül megduplázza, ezzel 20 ezer MVA-re növeli tápiószelei transzformátorgyárának termelési kapacitását a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó vállalat nagyszabású beruházásának megvalósulását Magyarország Kormánya közel 15 millió euró értékű támogatással segíti a 150 Új Gyár Program keretében. A fejlesztés révén a Ganz tovább kívánja erősíteni nemzetközi piaci jelenlétét.
A lakásbiztosítások 46 százalékához tartozik balesetbiztosítás
A lakásbiztosítások nemcsak elemi csapások, lopások ellen nyújtanak védelmet, hanem megfelelő kiegészítő biztosítás megléte esetén a balesetekre is. Történjenek azok akár nyári táborokban, fesztiválokon vagy egyéb eseményen. A K&H adatai szerint 2024-ben már a lakásbiztosítási szerződések 46%-ához kötöttek ilyen kiegészítő védelmet, amely bárhol is következzen be a baleset, fedezetet nyújt.
Tokenizáció a blokkláncon – A valós eszközök digitális forradalma
A blokklánc technológia egyik legígéretesebb és legátfogóbb alkalmazása a tokenizáció, amely lehetővé teszi a fizikai és virtuális eszközök digitális reprezentációját egy elosztott főkönyvi rendszerben. A tokenizáció nemcsak új befektetési lehetőségeket nyit meg, de alapvetően alakíthatja át a pénzügyi piacokat, az ingatlanpiacot, a műkincspiacot és még sok más iparágat.
