Aki inkorrekt, bűnhődni fog!
"Kiemelkedően fontosnak és időszerűnek tartom a közbeszerzési szabályok megújítását, a gyakorlati tapasztalatok és szakmai észrevételek lehető legszélesebb körű hasznosulását" - írta az elnök, aki szerint ezért a Közbeszerzések Tanácsa is aktív szerepet vállalt a közbeszerzési jogszabályok újragondolásában. Bakonyi emlékeztet arra, hogy ennek során a közbeszerzési eljárások szereplőinek széles körű bevonása mellett már ez év tavaszán műhelymunkát kezdeményezett a közbeszerzési rendszer megreformálása érdekében, továbbá kidolgozta koncepcionális javaslatait a közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeletei módosításához, amelyet többek között eljuttatott az illetékes kormányzati szerveknek.
Az elnök szerint a törvénymódosítás fontos újításai között kell említeni, hogy lépéseket tesz a közbeszerzési eljárások gyorsítása, az eredményes közbeszerzési eljárások számának növelése, a körbetartozások enyhítése, valamint a korrupció elleni hatékony fellépés érdekében. A tanács különösen fontosnak tartja a kis-és középvállalkozások "helyzetbe hozását" azzal, hogy kiszélesíti a részajánlattétel lehetőségét. A jövőben ez a kötelezettség minden ajánlatkérőt érinteni fog, a szabály alkalmazásától csak szigorúan meghatározott feltételek esetén mentesülhetnek. A kis-és középvállalkozások érdekeit is szolgálja, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben rögzített teljesítési biztosítékok összegét csak a jogalkotó által maximált mértékben határozhatja meg.
A törvénymódosítás számos előírása kívánja megakadályozni a közbeszerzési eljárások kiírása, illetve lefolytatása során felmerülő visszaéléseket, tisztességtelen gyakorlatot, így például szabályokat rögzít a kiírások "testre szabásának" megakadályozására. A javaslat meghatározza továbbá, hogy melyek azok a formai követelmények, amelyeknek az ajánlattevő ajánlatának meg kell felelnie, azzal, hogy az ajánlatkérő ezeknél csak egyszerűbb formai követelményeket írhat elő. Ez a célkitűzés áll a javaslat azon rendelkezése mögött is, mely szerint, ha az ajánlat bontásán egy jelen lévő személy kéri, az ajánlatkérő az ajánlat ismertetését követően azonnal köteles lehetővé tenni a felolvasólapba történő betekintést.
Az elnök fontosnak tartja a körbetartozások problémájára reagáló azon javaslatot, amely szerint, ha egy adott személy vagy szervezet a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog részt venni a szerződés teljesítésében, nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem közös ajánlattevőként szerepel az eljárásban. Szintén ezt a célt hivatott a jövőben elősegíteni a kizáró okok között annak kötelező jelleggel történő előírása, hogy a közbeszerzési eljárásban nem lehet olyan ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, amely korábbi - de 2010. szeptember 15-ét követően megkezdett - közbeszerzési eljárásaiban kötött szerződéseivel kapcsolatban az alvállalkozója felé fennálló fizetési kötelezettsége tíz százalékot meghaladó részét nem teljesítette, vagy fizetési késedelme meghaladta a határidőt követő tizenöt napot.
A tisztességtelen üzleti magatartásnak komoly következményei lesznek a jövőben, az alvállalkozóival vagy beszállítóival ily módon bánó cég bűnhődni fog. Új, és gyakorlati tapasztalatok híján nem mérhető eleme a törvénymódosításnak, hogy kimondja: az ajánlatkérő kérheti, hogy a tanács (titkársága) megvizsgálja az általa megküldött hirdetményt annak továbbküldése, feladása előtt, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. Tehát bizonyos esetekben a hirdetmény ellenőrzést opcionálissá teszi. A hirdetmény ellenőrzése és a díj megfizetése kötelező lesz viszont, ha a közbeszerzést részben vagy egészben európai uniós támogatásból valósítják meg és a hirdetményt nem hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg az ajánlatkérő nevében közzététel céljából.
Az elnök közleménye az új elemek között említi, hogy a tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása a törvény hatályba lépést követő 16. napon megszűnik, és a jelölésre jogosult szervezetek ezen időpontra kötelesek tagot jelölni a tanácsába. A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a tanácsban a GVH elnöke; a közbeszerzésekért felelős miniszter; a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, illetve az általuk kijelöl személyek feladata. Bakonyi szerint bár a létszámcsökkenés, és az érdekképviseletek tanácsi részvételének csökkenése sokak szemében a demokrácia sérüléseként, a különböző szakmai érdekek megjeleníthetőségének csökkenéseként vagy ellehetetlenüléseként interpretálható, csupán a számok önmagukban keveset jelentenek.
Álláspontja szerint a kormányzat által meghirdetett teljes körű törvénymódosítás során megszólítandó közbeszerzői kör, valamint a tanács által idén tavasszal kezdeményezett széleskörű civil és szakmai érdekegyeztetés képes a számok által keltett űrt és társadalmi hiányérzetet - a tanács létszámától függetlenül - megszüntetni, hiszen minden érdeksérelem, minden gyakorlati tapasztalás, minden közbeszerzést érintő változtatási érdek és szándék, javaslat vagy csupán kritika hasznosulhat. "Összességében az a véleményem, hogy a törvénymódosítással megcélzott gazdaságélénkítő, vállalkozásbarát, és egyszerűsítő törekvés előszobája lehet a hazai közbeszerzési törvény teljes átdolgozásának. Ez a törekvés szoros összhangban van az EU által is szorgalmazott egyszerűsítő, átláthatóságot és jogbiztonságot adó célokkal" - áll Bakonyi József közleményében.
