Alig 2% a különbség Magyarország téli és nyári energiafogyasztása között
A nyári energiafelhasználás növekedésének egyik fő oka a klímaberendezések használata, amelyek széndioxid kibocsátása ráadásul még inkább hozzájárul az átlaghőmérséklet emelkedéséhez. A légkondicionálók ugyanakkor nem csak a környezetre, de pénztárcánkra is káros hatással lehetnek. Otthonunk egy fokkal történő hűtése háromszor több energiát emészt fel, mint egy fokkal történő fűtése. Ha azonban épületeink energetikai szempontból korszerűbbek, megfelelően hőszigeteltek lennének, hűtésük külön energiaráfordítás nélkül megoldható lenne. A Knauf Insulation szakértői szerint a megfelelő árnyékolás és szigetelés együtt nyáron akár 5-7 fokkal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét.
Hűtéssel fűtjük a Földet
Tavaly az ország energiafogyasztásának nyári csúcsát június 20-án érte el, 6 193 MW-tal, télen pedig december 4-én használtuk a legtöbb energiát, 6 307 MW volt a villamosenergia-rendszer összterhelése. Ez a különbség mindössze 1,8%. A MAVIR ZRt. adatai szerint tartós kánikulában a klímaberendezések használata miatt 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás az átlagosnál. Emiatt a nyári villamosenergia-igény megközelíti, és a jövőben várhatóan meg is haladhatja a téli napok igényét.
Az utóbbi években megfigyelhető a téli és nyári napok átlaghőmérsékletének növekedése, ami hatást gyakorol a téli és nyári időszakok villamosenergia-igényére is. Minél többet használjuk ugyanis a légkondicionáló berendezéseket, azok széndioxid kibocsátása miatt a globális felmelegedés ördögi kör-szerűen annál nagyobb mértékben nő.
Pénztárcánkra is káros hatással lehetnek a légkondik
Vitathatatlan, hogy hűsebb környezetben könnyebb a munkára koncentrálni, pihentetőbb az otthoni kikapcsolódás is. A túlzott légkondicionálás egészségügyi panaszokat okozhat, emellett pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy egy-egy légkondicionáló berendezés mennyi energiát fogyaszt. Otthonunk hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése ugyanis háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta kb. 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami 8-10 ezer forintos plusz költségként jelenik meg a villanyszámlán.
Nem kérünk hideget-meleget – tartsuk kint szigeteléssel
Hosszú távon mind egészségügyi, mind gazdasági és környezetvédelmi szempontból is sokkal előnyösebb és hatékonyabb, ha inkább arra törekszünk, hogy kényelmünk érdekében a meleg levegőt be se engedjük a lakásba, nem pedig arra, hogy lehűtsük azt. Ezt az épületek energetikai korszerűsítésével érhetjük el. Ilyen beruházás lehet a rossz nyílászárók cseréje, vagy a hőszigetelés.
Megfelelő árnyékolás és szigetelés együtt akár 5-7 fokkal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét, utóbbi ugyanis nyáron megakadályozza a hő tetőn és födémen, valamint falakon keresztüli behatolását. Alkalmazásával hatásosan idézhetjük vissza a parasztházak hűvösségét, elektromos áramfogyasztók használata nélkül. Ezáltal nem csak nyáron tarthatjuk kint a meleget, de akár 40%-ot is spórolhatunk a téli fűtésszámlán, a környezet mellett a pénztárcánkat is kímélve.
Nyáron is folytatódnak az összehasonlító mérések
A Knauf Insulation szakemberei 2014 nyarán is folytatják Európa és Magyarország első, valós körülmények között végzett épülethatékonysági összehasonlító programját. A cég két – azonos paraméterekkel rendelkező – családi házat vizsgál, amelyek közül az egyiket szigetelték, a másikat még nem.
„A téli eredmények azt mutatták, hogy a szigetelt ház 7 hónap alatt 46%-kal kevesebbet költött fűtésre. A nyáron mért adatokból pedig az derül ki, hogy amíg a szigeteletlen épület belső hőmérséklete most is követi a kinti hőmérséklet ingadozását, addig a szigetelt épületben egyenletes, 24 °C körüli a hőmérséklet. Ez az állandó hőfok nagyban növeli a lakók komfortérzetét” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketing menedzsere.
