Alkotmány-előkészítés: 45 tagú eseti bizottságot hozna létre a Fidesz
A Fidesz szerdán az Országgyűlés elé terjesztette az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatát.
A parlamenti honlapon olvasható előterjesztés - amelyet Lázár János frakcióvezető és Balsai István frakcióvezető-helyettes jegyez - szerint az eseti bizottság feladata "annak áttekintése és értékelése, hogy a hatályos alkotmány megfelelően biztosítja-e az emberi és állampolgári jogok legszélesebb körű érvényesülését, illetve annak vizsgálata, hogy az államszervezet alapvető intézményeinek működését meghatározó alkotmányi és törvényi szabályozás eleget tesz-e az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó állami kötelességnek és a XXI. századi polgári demokráciával szemben támasztott elvárásoknak".
A határozati javaslat szerint a bizottság 45 tagból áll, közülük 26-ra a Fidesz, 4- re a KDNP, 7-re az MSZP, 6-ra a Jobbik, 2-re pedig az LMP tesz javaslatot. A testület elnökére a kormánypártok tesznek javaslatot, a három alelnök közül kettőt a kormányoldal, egyet pedig az ellenzék jelöl. A bizottság tagjairól és vezetőiről a képviselőcsoportok javaslatai alapján az Országgyűlés elnökének előterjesztésében a Ház vita nélkül dönt; a tagok munkájukért díjazásban nem részesülnek és munkájuk segítéséhez szakértőket kérhetnek fel. A testület maga állapítja meg ügyrendjét.
A határozati javaslat szerint a bizottság munkája a testület megalakulásával kezdődik és a tervezett alkotmány szabályozási elveire vonatkozó országgyűlési határozati javaslat elfogadásáig tart. A két képviselő a javaslat indoklásában azt írja: időszerű a hatályos alkotmány - az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján történő - teljes körű felülvizsgálata és az új alkotmány megalkotása, amely maradéktalanul megfelel a XXI . századi polgári demokráciával szemben támasztott elvárásoknak.
Hozzáfűzik, hogy az alkotmány napjainkban is az 1949. évi népköztársasági alaptörvény módosításaként, preambuluma szerint is ideiglenes jelleggel, az új alkotmány elfogadásáig, 1989. október 23-án hatályba lépett (és azóta többször módosított) szöveggel határozza meg a Magyar Köztársaság jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben közölte: a kormány egy országgyűlési határozati javaslattal él, amelyben egy alkotmányozó bizottság felállítását javasolja a parlamenti pártok részvételével. Orbán Viktor az áprilisi választások óta többször szólalt fel az új alkotmány mellett. Legutóbb szombaton, a miniszterelnöki esküje előtti beszédében azt kérte a Fidesz és a KDNP parlamenti frakcióitól, hogy indítsák el az új alkotmány elkészítésének munkafolyamatát.
Leszögezte: ha megvolt a kétharmados forradom, az alkotmányozó forradalom volt, ezért itt az ideje, hogy megváltoztassák a régi rendszert és módosítsák az alkotmányt. A gazdasági konzultáción, május 19-én pedig azt közölte: tervei szerint 2012 közepén vagy végén lesz új alkotmány, addig a kormány, a parlament a rend és a gazdaság megerősítésén dolgozik. "Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt" - fogalmazott.
