Alkotmánybíróság: húsvét után várható döntés az államfő indítványairól
Az államfő szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját pedig a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkozva kérte Áder János. A törvény szerint ha az Ab alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek, ha pedig elutasítja az indítványt, akkor a törvényt az államfőnek haladéktalanul alá kell írnia.
Arra a kérdésre, hogy az Ab mennyire van kötve az indítványokban foglaltakhoz, illetve vizsgálhatja-e a két törvénymódosítás államfői indítványban konkrétan meg nem jelölt részeit is, a főtitkár azt mondta: az Ab vizsgálata kizárólag a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik. A testület ugyanakkor "a jogszabálynak az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja és megsemmisítheti, ha ennek elmaradása a jogbiztonságot sértené". Bitskey Botond kitért arra is, hogy az Ab-nak az államfői indítvány beérkezésétől számított harminc napon belül kell döntést hozni, és ez a határidő április 8-án jár le. Húsvét után, határidőn belül meg fog születni a döntés - mondta.
A törvény szerint 15 tagú testületnek jelenleg 13 tagja van. Tavaly februárban Paczolay Péter addigi elnök, most csütörtökön pedig Kiss László mandátuma járt le, és a helyükre a parlament még nem választott új tagot. Az alkotmánybíró megválasztásához a parlament összes tagjának kétharmados támogatása szükséges. Április második felében lejár Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós mandátuma is. A 2012 májusa óta hivatalban lévő Áder János eddig 4 törvényt utalt az Ab elé, 23-at küldött vissza a parlamentnek, megfontolásra. Az MNB-ről, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása a harmadik és negyedik eset, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért. 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult a Ab-hoz, 2015 májusában pedig az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás megszavazásának és egyes rendelkezéseinek vizsgálatára kérte a testületet. Az államfők a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban összesen 41 alkalommal küldtek megszavazott törvényt aláírás előtt előzetes normakontrollra az Ab-hez és 62 esetben küldtek vissza törvényt a parlamentnek megfontolásra.
Az MNB-törvény kivételes eljárásban elfogadott módosítása akár tíz évig korlátozná az nemzeti bank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az alapítványok esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta, hogy létesítésükkel a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Ezután éles vita alakult ki arról, hogy közpénznek tekinthetők és így megismerhetők-e a jegybank alapítványai által kezelt források. Kövér László házelnök egy interjúban úgy vélekedett, hogy a források közpénznek tekinthetők. Ellenzéki képviselők mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője is alaptörvény-ellenességet vetett fel. Álláspontja szerint az alaptörvény, az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvény egyértelműen meghatározza, hogy az MNB-nek és vállalkozásainak, alapítványainak a tevékenysége közfeladatnak minősül, így tehát nemzeti vagyonnal gazdálkodnak. A postatörvény megváltoztatása a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatást korlátozná.
