Államháztartás: 1.089,1 milliárd forint hiány az első kilenc hónapban
A szaktárca adatai szerint szeptemberben a központi költségvetés 5,4 milliárd forint többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 8,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 4,2 milliárd forintos deficittel zártak. Az államháztartás helyi önkormányzatok nélkül számolt pénzforgalmi egyenlege ez év augusztusában 1.081 milliárd forint hiányt mutatott, az első nyolc havi államháztartási deficit az éves tervezett hiány 124,2 százaléka volt. Az Orbán-kormány nem változtatta meg az előző kormány államháztartási előrejelzését 2010-re, ami pénzforgalmi szemléletben 870,3 milliárd forintot, a GDP 3,3 százalékával egyenlő összeget tesz ki.
Az államháztartási deficit 2009 szeptemberében - önkormányzatok nélkül - 145,9 milliárd forintot, a tavalyi év első kilenc hónapjában 1.058,5 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 114,5 százalékának felelt meg. A minisztérium kiemeli: a központi költségvetés hiánya a 2009. szeptember végi 116,1 százalékos arányhoz képest most az egész évre tervezett költségvetési hiány 130,2 százalékát teszi ki. A központi költségvetés bevételei összességükben közel 131 milliárd forinttal meghaladták a tavaly szeptemberi összeget. A főbb adóbevételek esetében a személyi jövedelemadót kivéve az összes adónemből a tavalyinál több (mintegy 31 milliárd forinttal magasabb összeg) folyt be, mint tavaly. Növelte 56 milliárd forinttal a bevételeket a pénzügyi szervezetek különadójának első részlete is.
Ezzel kapcsolatban megjegyzik: a befizetés határideje szeptember 30-a volt, így a bevétel egy része csak október 1-jén realizálódott, a Kincstár információja szerint ez mintegy 31,1 milliárd forint. Ugyancsak növelte a bevételeket a bányajáradék bevételi mérlegsoron a Mol 35,8 milliárd forintos, az Európai Bíróság döntése alapján végrehajtott befizetése. A TB-alapok költségvetési kapcsolatrendszerének 2010. évi változása azzal jár, hogy az Egészségbiztosítási Alap az előző évhez viszonyítva közel duplájával nagyobb támogatást kap a költségvetéstől, ami az alap bevételét növeli.
A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében a központi költségvetési támogatások átutalási rendjének változása okozza elsősorban a kedvezőbb pozíciót (2009-ben évente három alkalommal, március, november és december hónapban utalták a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatását, 2010-től ezt a támogatást havonta folyósítják) A kiadások esetében a többlet főként a magasabb nyugdíjkiadások következménye. Az elkülönített állami pénzalapok egyenleg javulását a kiadási oldalon a Munkaerőpiaci Alap alacsonyabb központi költségvetési befizetései okozták - áll a gazdasági tárca közleményében. (MTI)
