Allianz 2020-as globális vagyonosodási jelentés: Magyarország jó évet zárt vagyon és adósság szempontjából

Rekordév

Az elmúlt tíz évben egyszer sem számolhattunk be ekkora mértékű vagyonnövekedésről: 2019-ben a bruttó pénzeszközállomány[1] 9,7 százalékkal nőtt, ami a legnagyobb növekedés 2005 óta. Erre a teljesítményre pedig nincs jobb szó, mint az elképesztő, figyelembe véve, hogy a 2019-es évet felkavaró társadalmi változások, erősödő kereskedelmi konfliktusok és ipari recesszió fémjelezte. A központi bankok azonban irányt változtattak és széles körű pénzügyi könnyítéseket vezettek be, így a tőzsdék a fundamentumoktól függetlenedve 25 százalékkal feljebb szárnyaltak, és a pénzeszközöket is magukkal húzták: Az értékpapírok vagyoni osztálya 2019-ben hatalmas, 13,7 százalékos növekedést produkált. Ilyen gyors növekedésre a XXI. században még nem volt példa. A másik két vagyoni osztály növekedési üteme ugyan alacsonyabb, azonban még így is impozáns volt: A biztosítás és a nyugdíj 8,1 százalékos növekedést ért el, ami főként a mögöttes eszközök növekedését tükrözi, míg a bankbetétek 6,4 százalékkal emelkedtek. Lényegében mindegyik vagyoni osztály jelentősen a hosszú távú növekedési átlaga fölött teljesített a nagy pénzügyi válság (GFC) óta. 2019 másik különlegessége: Az évek során idáig a regionális növekedési toplistán a feltörekvő piacok domináltak. 2019-ben ez a trend megszakadt, ugyanis a leggyorsabb növekedést éppen a leggazdagabb régiók produkálták. Idetartozik Észak-Amerika és a Csendes-óceáni térség, ahol a háztartások bruttó pénzeszközei 11,9 százalékos növekedési rekordot értek el.

Ennek eredményeképpen a feltörekvő piacoknak már zsinórban a harmadik évben nem sikerült túlszárnyalniuk jóval gazdagabb versenytársaikat. A növekedési folyamat elakadt.

Válság? Milyen válság?

Úgy tűnik a történelem ismétli önmagát 2020-ban – csak még szélsőségesebben. Amikor a Covid–19 100 év óta a legmélyebb recesszióba taszította a világgazdaságot. A központi bankok és adóhatóságok világszerte példátlan pénzügyi és költségvetési nagyágyúkat vetettek be, hogy megvédjék a háztartásokat és pénzeszközeiket a globális zűrzavar következményeitől. Becsléseink szerint a magánháztartásoknak sikerült behozniuk a 2020 első negyedévében elszenvedett veszteségeket, és a második negyedév végére szerény, 1,5 százalékos növekedést produkáltak a globális pénzeszközök terén, miközben a bankbetétek a nagyvonalú állami támogatásoknak és a megtakarításoknak köszönhetően impozáns 7, százalékkal nőttek. Igen valószínű, hogy a magánháztartások pénzeszközei 2020-at, a járvány évét pozitív mérleggel zárják.
 
„A monetáris politika tűzoltásnak jó volt” – nyilatkozta Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza. „Nem szabad azonban illúziókba ringatni magunkat. A nullás és a negatív kamat édes méreg. Aláássák a vagyonosodást és elmélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket, hiszen az eszközök birtokosai csinos, váratlan nyereségeket zsebelhetnek be, ám ez nem fenntartható. Ami tűzoltásnak jó volt, az hosszú távon nem feltétlenül vezet kedvező eredményre. Ennek érdekében a Covid–19 után minden eddiginél nagyobb szükségünk van olyan strukturális reformokra, amelyek megalapozzák a szélesebb körű növekedést.”

Fordított trend

A leggazdagabb és a legszegényebb országok közötti különbség tovább nőtt. 2000-ben az egy főre eső nettó pénzeszközállomány átlagosan 87-szer nagyobb volt a fejlett gazdaságokban, mint a feltörekvő piacokon. 2016-ra ez az arány 19-re esett vissza, majd visszament 22-re (2019). A felzárkózási folyamat megfordulása széles körben megfigyelhető. A globális középosztály tagjainak száma most először jelentősen csökkent: míg 2018-ban valamivel több mint 1 milliárd főt számlált, 2019-re már a 800 milliót sem érte el.

Másfelől az ezredforduló óta végbement fejlődést nézve a feltörekvő piacok felemelkedése továbbra is meggyőző. A népességnövekedést is figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a globális vagyoni középosztály majdnem 50 százalékkal, a felső vagyoni osztály pedig 30 százalékkal, míg a vagyoni alsó osztály majdnem 10 százalékkal csúszott vissza. A fejlődés ellenére még mindig nagy az egyenlőtlenség a világban. A világ leggazdagabb 10 százaléka (a vizsgált országokból 52 millió ember, átlagosan 240 ezer euró értékű nettó pénzeszközállománnyal) 2019-ben a nettó pénzeszközök mindegy 84 százalékát birtokolta, köztük a leggazdagabb 1 százalék (1,2 millió euró fölötti átlagos nettó pénzeszközállománnyal) pedig majdnem 44 százalékát. Az ezredforduló óta végbement fejlődés szembeötlő: míg a leggazdagabb 10 százalék részesedése hét százalékponttal csökkent, a leggazdagabb 1 százaléké három százalékponttal nőtt. Vagyis a szupergazdagok egyre távolabb kerülnek a társadalom többi részétől.
 
„Igen aggasztó, hogy a gazdag és a szegény országok közötti különbség újra nőni kezdett, ráadásul még azelőtt, hogy a Covid–19 lecsapott a világra” – mondta erről Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője. „Hiszen a világjárvány valószínűleg tovább növeli az egyenlőtlenséget, ami nemcsak a globalizációt hátráltatja, hanem az oktatási és az egészségügyi szolgáltatásokat is visszaveti, különösen az alacsony jövedelmű országokban. Ha egyre több gazdaság fordul befelé, a világ egészében véve szegényebb hely lesz.”
 
Magyarország: jó év mind vagyon, mind adósság szempontjából
A magyarországi portfóliókban a háztartások pénzeszközei 11,2 százalékkal nőttek, ami meghaladja a hosszú távú (2009–2019) 7,6 százalékos átlagos növekedést. Ez a legnagyobb növekedés a nagy pénzügyi válság óta. A növekedés motorja főként az értékpapírok teljesítménye volt (15 százalék az előző év azonos időszakához képest). Ezek alkotják a magyarországi portfóliók legnagyobb részét (55 százalék). A második legnépszerűbb vagyoni osztály 27 százalékos aránnyal a bankbetét. Itt 7,5 százalékos növekedés következett be, ami szintén meghaladja a 4,7 százalékos hosszú távú átlagot (CAGR 09-19). A biztosítási és nyugdíjkifizetések szintén 10 százalékos fellendülést produkáltak az elmúlt évben a 0,4 százalékos átlagos éves növekedéshez képest. A magyar háztartásokban a biztosítási és nyugdíjcélú pénzeszközök aránya mindössze 7 százalék.

Az adósságok növekedése szintén jócskán meghaladta az átlagot az elmúlt évben a maga 12,3 százalékával, az elmúlt évtized -1,0 százalékos értékéhez viszonyítva. Mindezzel együtt az adósságráta (az államadósság GDP-hez viszonyított aránya) továbbra is igen alacsony: mindössze 23 százalék.
 
Az eszközök és az adósságok nettó értékének növekedése megfelelt a nettó pénzeszközök 10,9 százalékos hosszú távú növekedési átlagának. Az elmúlt tíz évben az egy főre eső nettó pénzeszközállomány csaknem háromszorosára nőtt a GFC óta, így mára eléri a 16 140 eurót. A nettó pénzeszközállomány ranglistáján Magyarország tartja 29. helyét. Bár a magyar háztartások stabilitását tekintve pozitív fejlődésnek lehettünk szemtanúi, a világjárvány hatása tagadhatatlan. Valószínűleg visszaesés jelentkezik a megtakarítások terén. Csak a háztartási célú bankbetéteknél 0,8 százalékos zsugorodást figyeltünk meg az év első felében. Bár ez nem a legjobb barométere az eszközök teljesítményének, valamilyen formában mégis csak jelzi, hogy milyen hatással volt a karantén a magyar háztartásokra.