CSOK Plusz: Hogy lehet első lakásszerző egy házaspár, amikor van közös lakásuk?

A CSOK Plusz és az Otthon Start szabályait összehangolták, ez nagyon sok esetben jó hír a lakásvásárlók számára, mert könnyebben ki tudják használni a két kedvezményt. Van azonban ezen lépésnek negatív hatása is egyes CSOK Plusz iránt érdeklődők számára.

Ki minősül első lakásszerzőnek?

Részben összehangolták a vételár, építési költség korlátokat is a két támogatásnál.

-    Így első többlakásos épületben lévő lakást vásárlók számára a vételárkorlát 100 millió Ft.
-    Míg az első önálló házat vásárlók, építők számára az árkorlát 150 millió Ft.
-    A nem első lakóingatlant szerzők számára a plafon továbbra is egységesen 150 millió Ft.

Ez mindenképpen könnyítés a CSOK Plusz igénylők számára, hiszen eddig az első lakásszerzőknél ingatlantípustól függetlenül 80 millió Ft volt az árkorlát.

Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy az első lakásszerzők definíciója is módosult a CSOK Plusz esetében. Továbbra is akkor válik a házaspár nem első lakásszerzővé, ha volt már ugyanabban a lakóingatlanban tulajdonjoguk. Viszont ugyanazokat a kivételeket beemelték a CSOK Plusz rendeletbe, mint amit az Otthon Startnál már megismerhettünk.

-    Nem minősül közös lakásnak az a belterületi lakóingatlan, melynek értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.
-    Nem minősül közös lakásnak az a lakóingatlan, melyet elbontottak, bontását elrendelték.
-     Nem minősül közös lakásnak az a lakóingatlan, melyet haszonélvezettel terhelten szerzett meg a pár és ezen haszonélvező jelenleg is az ingatlanban lakik.
-    A fentieken túl pedig akkor is első lakásszerzőnek minősül a pár, ha egyidőben csak egy olyan lakóingatlan volt, melyben a tulajdoni hányad nem haladta meg az 50 százalékot.

Miért lényeges CSOK Plusznál, hogy első lakásszerző-e a pár?

Nem tűnik fontosnak elsőre az, hogy a pár első lakásszerző-e vagy sem, hiszen mindkét esetben jogosultak lehetnek a CSOK+ támogatott hitelre. Nem mindegy azonban, hogy milyen lakást, házat vásárolhatnak meg.

Két esetben lehet lényeges ez a megkülönböztetés:

-    Ha valaki többlakásos épületben lévő lakást szeretne vásárolni például 120 millió forintért. Ha a pár első lakásszerzőnek minősül, akkor ez nem megoldható, mert az ár átlépi a korlátot. Márpedig az új első lakásszerzés szempontjából megengedő szabályok életbelépésével többen áteshetnek ebbe a kategóriába. (Például azért, mert a párnak egy korábbi ingatlana volt, aminek az értéke nem haladta meg a 15 millió forintot.) Márpedig ez jelen esetben számukra nem áldás, hanem átok.

-    Az CSOK Plusznál problémát okozna, ha a házaspárnak van egy 100 millió forint értékű lakóingatlana és most csak 80 millió forintért vásárolnának egy újat. CSOK Plusz esetén ugyanis a nem első közös lakásvásárlásnál elvárás, hogy a korábbi ingatlannál drágábbat vegyen a pár. Ha viszont a már meglévő ingatlan haszonélvezettel terhelt és a haszonélvező bent is lakik, akkor ez a pár első lakásszerzőnek minősül és az új vásárlás megfinanszírozható CSOK Pluszból is.

Sok élethelyzetben nagyon nem mindegy tehát, hogy első lakásszerző lesz-e a házaspár, vagy sem.

Egy egészen furcsa példa az első lakásszerzés értelmezésére

Az új jogszabályi feltételek egészen érdekes gyakorlati értelmezéseket nyernek egyes esetekben.

Van egy házaspár, akinek van 50-50 százalékos tulajdoni hányadában egy lakóingatlan, az értéke 100 millió forint, nincs rajta haszonélvezeti jog és nem ítélték bontásra. Ezen ingatlan mellé venne a pár egy többlakásos lakóépületben lévő klasszikus lakást 120 millió forintért, melyhez kihasználnák a CSOK Pluszt is.

Az ember azt gondolná, hogy ez a pár második lakása lesz, így nem minősülnek első lakásszerzőnek, azaz a vételárkorlátba belefér a lakás. Van azonban ezzel ellentétes banki értelmezés is. Mivel a házaspár egyik tagjának sem lépi át a tulajdoni hányada az 50 százalékot, így az Otthon Start egyik meglévő ingatlantulajdonra vonatkozó könnyítési feltételének megfelelnek.

Emiatt úgy is első lakásszerzőnek minősíti a kérdéses bank a házaspárt, hogy nincs is más személynek tulajdonjoga az ingatlanban. 

Az extra csavar, hogy ugyanezen ingatlan az 50-50 százaléktól eltérő bármilyen más tulajdoni leosztásban már meglévő ingatlannak minősülne. Vagyis a 49-51 százalékos tulajdoni arány fennállása esetén már nem lenne első lakásszerző a házaspár a CSOK Plusz szempontjából.

A Bankmonitor szakértői szerint erősen kérdéses, hogy ténylegesen ez volt-e a jogalkotói szándék, könnyen elképzelhető, hogy a jogszabály szövege, illetve az ehhez kapcsolódó értelmezési iránymutatások még módosulnak.

Összegzés

Érthető módon mindenki az Otthon Startról beszél a mostani piaci helyzetben, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a többi lakástámogatási program is változott az elmúlt hetekben. Ezek a módosítások pedig nagyon komolyan érinthetik a CSOK Plusz igénylőket is.  Az pedig a fenti példából kiderül, hogy ezeket a változásokat nem olyan egyszerű értelmezni.