Általános iskolában első nyelvként az angol, a német vagy a francia javasolt
A 44 oldalas, a kormany.hu oldalon közzétett dokumentum célként rögzíti, hogy az állami finanszírozásban megvalósuló közoktatás biztosítsa a lehetőséget két – a szakiskolákban egy - idegen nyelv elsajátítására, a felsőoktatás pedig szaknyelvi képzést adjon. A kitűzött célokat elsősorban a jelenleg is rendelkezésre álló források felelős és átgondolt felhasználásával, a jó gyakorlatok megtartásával szándékoznak elérni. Fontosnak nevezik a nyelvtanulást támogató környezet megteremtését, azt, hogy a diákok tanórán kívül is találkozzanak az idegen nyelvvel (nyelvi verseny, színjátszókör, csereprogramok, nyári táborok révén), így szabadabban, életszerűbb szituációkban fejleszthessék tudásukat. Az óvodákban a jelenlegi gyakorlatot nem látják indokoltnak megváltoztatni, ott állami támogatásra továbbra sincs lehetőség. Az általános iskolai korosztálynál fontos az idegen nyelvek megválasztása, angolul mindenkinek tudnia kell, mivel az angol nyelvnek alapvető szerepe van a nemzetközi érintkezésben - írták.
A dokumentum azt tartalmazza, hogy az első idegen nyelv tanulása kötelezően az általános iskola 4. osztályában indul, a 4-6. évfolyamon erre heti 2-5 óra áll rendelkezésre, a 7-8. évfolyamon pedig heti 3-5 óra. A második idegen nyelv oktatása a 7. osztálytól indul. Továbbra is lehetséges az idegen nyelv tanulásának bevezetése az 1-3. évfolyamokon, ha az iskola biztosítja a feltételeket külön állami finanszírozás nélkül is. Az általános iskola első idegen nyelvként az angol, a német vagy a francia tanítását teszi lehetővé. Az anyag szerint nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező némettel találkozzon először. Ezt azzal indokolják, hogy ha az angol az első tanult idegen nyelv, akkor utána egy komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézségeket okoz. A második idegen nyelv az elsőként választhatókon kívül neolatin nyelv, orosz, kárpát-medencei nyelv, illetve egyéb nyelv is lehetne, például a kínai, a japán vagy az arab.
Az anyag szerint a közoktatásban jelenleg dolgozó nyelvtanárok létszáma nem teszi lehetővé, hogy a másodikként választható idegen nyelv teljes választékát biztosítani tudja minden iskola. A helyzet azonban hosszú távon változni fog a tanárképzés új szabályozása nyomán: két szakon végzett, jól képzett pedagógusok jelennek majd meg a közoktatásban, ezáltal nagyobb lesz a nyelvi kínálat is. Kitérnek arra, hogy a nyelvi csoportokat szintenként, nem osztályonként kell megszervezni, így évfolyamonként különböző szintű nyelvi csoportok is kialakíthatók.
A feladatok között szerepel a tankönyvjegyzék felülvizsgálata is. A jövőben csak azok a 8 osztályos általános iskolák folytathatják majd a két tanítási nyelvű oktatási tevékenységet, amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy három egymást követő tanév átlagában a tanulók legalább 60 százaléka 5. osztályban A2, 8. osztályban B1 szintű nyelvtudással rendelkezik. Az elemzés rögzíti: a középfokú oktatásban az első nyelv esetében a tanulók átlagosan kétharmada kezdő vagy alapszinten tanulja azt a nyelvet, amelyet már az általános iskolában is tanult. Azt írták, a négyosztályos gimnáziumok két idegen nyelv tanulását biztosítják. Hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban az első és a második nyelv indításának ütemezése életkor tekintetében azonos a 8+4 rendszerrel. A nyolc évfolyamos gimnáziumok sajátossága, hogy kötelezően latint tanulnak a tanulók.
A szakközépiskolában a cél megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a tanulók eljussanak az első idegen nyelvből a B1, a másodikból pedig az A2 szintre, s az általános nyelvoktatáson túl kapjanak lehetőséget a szaknyelvvel való megismerkedésre. A szakiskolában pedig a cél az A2 szintű nyelvtudás szinten tartása, lehetőség szerint fejlesztése, alapvető szaknyelvi ismeretek megszerzése egy idegen nyelvből. Azokban a középiskolákban lehet nyelvi előkészítő, amelyek három egymást követő tanév átlagában teljesítik, hogy a képzés indítását követő harmadik tanév végéig az első idegen nyelvből a tanulók legalább 60 százaléka B2 szintű nyelvtudással, a második idegen nyelvből pedig a tanulmányok befejezéséig a tanulók legalább 50 százaléka B2 szintű nyelvtudással rendelkezik. Kitérnek arra: a legfrissebb, 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél, és 13 százalékuk, hogy legalább kettőt. Ez nagymértékű csökkenést jelent a magyar lakosság nyelvtudásában az előző, 2006. évi felmérés adataihoz képest (42 és 27 százalék). Magyarország ezzel a 27 EU-tagállam közül az utolsó helyen áll. (MTI)
