Áru behozatala Nagy-Btitanniából 2021 - Vámkezelés és tudnivalók import esetén
Vámkezeléshez szükséges adatok
A vámjogi képviselő, másnéven vámügynök feladata az előírt adatszolgáltatás és a kapcsolattartás a hatósággal, ugyanakkor mindig az importőr feladata és felelőssége ehhez szükséges, az ügyletre vonatkozó adatok és dokumentumok átadása.
Mivel a helytelen információk alapján rosszul elvégzett import vámkezelésnek komoly anyagi és jogi következményei lehetnek, fontos előre pontosítani a kiválasztott képviselőkkel, hogy mikor, milyen formában és milyen adatokra és dokumentumokra van szükségük azért, hogy tényleg hibátlanul tudják lefolytatni az eljárást.
A vámeljárás során a két legfontosabb adat az áru tarifaszáma és értéke.
- A legtöbb esetben az áru értéke alapján fogja a vámhatóság megállapítani a fizetési kötelezettséget, így nagyon fontos, hogy ez mindig pontosan kerüljön megadásra a képviselőnek, figyelembe véve az áru beszerzésével összefüggésben felmerülő egyéb költségeket is, amelyeket nem feltétlenül tartalmaz az adás-vételi számla.
- A vámtarifaszám a másik olyan adat, amelynek közvetlen hatása van a fizetési kötelezettsége. A Brexittel összefüggésben fontos kiemelni, hogy habár január elsejétől a britek az első 8 számjegyig átveszik az Unió vámtarifáját, az import vámeljárás során a helyes vámtarifaszám kiválasztása mindig az importőr kötelezettsége, bármilyen tarifaszámot is tüntet fel az eladó a számlán. Az mindig az importőr és a vámjogi képviselő megállapodásának függvénye, hogy a helyes vámtarifaszám megállapítása kinek a feladata és felelőssége. Az importőr felelőssége azonban akkor is megmarad, hogyha a képviselő elvégzi a tarifaszám meghatározását, hiszen az importőr az, aki a feladat megfelelő ellátásához szükséges áruadatokkal, termék specifikációkkal rendelkezik.
Az első beérkezés előtt
Az első Nagy-Britanniából történő termékbeérkezés előtt érdemes az előző pontban foglalt kérdéseket végiggondolni, ezeket is figyelembe véve kiválasztani a képviselőt és megállapodni vele a szükséges adatokról és azok átadásának idejéről és módjáról.
Amennyiben egy jövőbeli importőrnek korábban semmilyen harmadik országos, azaz unión kívüli forgalma nem volt, ezen túlmenően szükséges regisztrálnia magát a vámhatóság nyilvántartásában is. Ehhez EORI (Economic Operators Registration and Identification / Gazdálkodói Regisztráció) számot kell kérni a vámhatóságtól, amelyet elektronikusan megküldött ÁNYK formanyomtatvánnyal tud megtenni. Innentől ez az EORI szám fogja azonosítani a gazdálkodót a vámhatóság előtt az ügyintézés során. 4 Ettől függetlenül célszerű, hogy az importőr magyar adószámmal is rendelkezzen, hiszen a vámkezelés során az import áfa megfizetésére is szükség van.
Természetesen ezek az előírások nem vonatkoznak a magánszemély importőrökre, akiknek a legtöbb esetben sem adószámra, sem EORI számra nincs szükségük a vámkezeléshez. Amennyiben a kiválasztott vámügynökkel folyamatos, hosszútávú együttműködést tervez az importőr, a képviseletet is célszerű elektronikusan, ugyancsak formanyomtatványon bejelenteni a NAV-hoz.
Mindenképpen javasolt már az első beérkezés előtt az importőrnek azt is ellenőriznie, hogy az adott terméket szabad-e, és ha igen, milyen feltételekkel behozni az unió területére. Az EU- nak szigorú szabályai vannak arra vonatkozóan, hogy milyen termékeket nem lehet egyáltalán, vagy csak egy meghatározott engedélyezett körnek importálni az unióban. Ilyen termékek lehetnek sok minden más mellett a meghatározott vegyianyagok vagy bizonyos állati- növényi eredetű termékek. Ezen szabályok betartatása a vámhatóság feladata, aki a vámeljárás során ellenőrzi a beérkező árukat, és bizonyos esetben akár meg is tagadhatja ezek behozatalát.
Egyéb adók és kötelezettségek
A vámeljárás során az importőrnek nem csak a vámtartozást kell megfizetnie, de az áfát, illetve egyéb felmerülő közvetett adókat (regisztrációs adó és jövedéki adó) is. Az áfafizetéssel kapcsolatban érdemes figyelembe venni, hogy a Brexit hatására jelentősen változnak az importőr feladatai. Eddig a Nagy-Britanniából beérkező áruk közösségi termékbeszerzésnek minősültek, amelyek után önadózással kellett rendezni az áfakötelezettséget az áfabevallásan, illetve összesítőnyilatkozat tételi kötelezettsége is volt a gazdálkodóknak.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy azoknál a gazdálkodóknál, akik az üzleti tevékenységükhöz kapcsolódó célból szerezte be termékeket, az adóbevallásban egyszerre jelent meg a brit beszerzések utáni adófizetési kötelezettség és levonási lehetőség, amelyek így „kiütötték” egymást és ezekre semmilyen valós fizetési kötelezettség nem keletkezett.
Január elsejétől fontos kalkulálni azzal is, hogy - főszabályként - az import áfát a termék behozatalakor, az import vámeljárás részeként meg kell fizetni, és csak ezt követően, a következő áfabevallásban lehet levonásba helyezni. Az import áfa önadózással, a brit közösségi forgalomban az eddigiek megszokottakhoz hasonlóan történő rendezésére is van lehetőség, de ahhoz a vámhatóság külön engedélyére, úgynevezett önadózási engedélyre van szükség. Fontos, hogy még ha továbbra is önadózással is rendezi az adózó az áfakötelezettséget, az adóbevallást akkor is máshogy kell majd kitölteni.
A január elseje után életbelépő eltérő vám- és áfa rendelkezésekkel összhangban a jelenlegi átmeneti időszak végétől a Nagy-Britanniából beérkező termékekre nem kell EKAER bejelentést 5 tenni, és az Intrastat adatszolgáltatásban sem kell ezeket feltüntetni. Ugyancsak változnak a jövedéki termékek és gépjárművek behozatalára vonatkozó szabályok mind az adózói kötelezettségek, mind pedig az adó megfizetésének szempontjából.
Forgalomba hozatal
Már korábban is volt szó arról, hogy bizonyos termékek importjára, exportjára, és forgalomba hozatalára speciális szabályok vonatkozhatnak. Mivel Nagy-Britannia EU tagsága azt jelentette, hogy a britek részesei az Egységes Piacnak is, így az árukereskedelemre jóval kevesebb korlátozó szabály vonatkozott eddig. Ezért a január elsejei „kilépés” ezen a területen is hozhat újdonságot a cégeknek.
Azt, hogy mely árukörre milyen szabályozás vonatkozhat, csak a termék pontos ismeretében lehet meghatározni, de jellemzően bevizsgálási, tanúsítvány megszerzési vagy kiállítási, engedély beszerzési, illetve plusz dokumentálási, adatszolgáltatási és egyéb adminisztratív kötelezettségek merülhetnek fel. Az érintett termékek köre sok egyéb mellett a játékoktól, az elektronikai termékeken át az élelmiszerekig terjedhet.
Ezeknek a szabályoknak az eredménye, hogy amennyiben fa alapú csomagolóanyagot is felhasználnak a Nagy-Britanniából beérkező áru csomagolása során, az csak ISPM15 tanúsított hőkezelt raklap és egyéb faanyag lehet, mivel az EU-nak szigorú szabályai vannak az állati és növényi eredetű termékek (így a csomagolások) importjára is. Ugyancsak ide tartozik logikailag, hogy a britek egy további, belső átmeneti időszak után, nem fogják elfogadni az uniós megfelelést tanúsító ’CE’ jelölést, hanem saját tanúsítási rendszert fognak kidolgozni.
Meglévő vámszakmai engedélyek és folyamatok
Azoknak is célszerű átgondolni a Brexit kapcsán várható változásokat, akiknek kialakult vámszakmai struktúrájuk, jól felépített folyamataik vannak.
- Egyrészt érdemes vizsgálni a vámkezelések logisztikai, ütemezési összefüggéseit, hogy ezek a konkrét küldemények mikor, milyen szállítóeszközzel kerülnek beszállításra, mikor és hol kerülnek vámkezelésre. Különösen, hogy minden érintett közreműködő összes szükséges lépése, feladata megfelelően ütemezhető-e a rendelkezésre álló időkeretben.
- Ugyancsak célszerű végiggondolnia annak, aki rendelkezik vámhatósági engedélyekkel, hogy az összes szükséges, a brit forgalomhoz kötődő termék feltüntetésre került-e az engedélyben, illetve, hogy megfelelő biztosíték áll-e rendelkezésére az új iránnyal megnövekedett forgalomra is.
Termékek beszállítása az Unióba
A Brexit egyik legproblémásabb kérdése, amelyet pont ezért érdemes kellő alapossággal tervezni, az áruszállítás. Az már a január elseje után elkerülhetetlen plusz vámkezelési kötelezettségből is látszik, hogy a szállítási idők, amelyekkel az uniós vevőknek kalkulálniuk kell, jelentősen növekedni fognak.
Arra is érdemes ugyanakkor gondolni, hogy a közúti szállításnál a határátkelés ideje is hosszabb és nehézkesebb lesz. Mivel Nagy-Britannia és az Európai Unió között fizikai határátlépésre közúti forgalomban csak komppal vagy a Csatorna-alagúton keresztül kerülhet sor, könnyű belátni, hogy amint január elsejétől az Unió országai újra bevezetik a határon történő fizikai szállítmányellenőrzést, egy igen kis áteresztőképességű, szűk keresztmetszet fog létrejönni.
Ennek eredményeként hatalmas torlódásokra és több napos várakozásra számítanak már a brit kilépő oldalon, hiszen a kamionok valószínűleg meg sem tudják majd közelíteni a kompállomásokat az Uniós oldal eddigihez képest lassabb felvevőképessége miatt. Mind a két érintett fél hónapok óta készül a változásra mind plusz erőforrással, mind technikai fejlesztésekkel, amelyben a probléma hosszútávú megoldását látják.
Okos határrendszerek
Az érintett Uniós országok zömében a már meglévő, csak eddig a brit forgalomban értelemszerűen nem használt határrendszereiket fejlesztették tovább annak érdekében, hogy megkönnyítsék a megnövekedett forgalom kezelését. A rendszerek általános működési elve, hogy az adott szállítóeszközt csak akkor enged be zökkenőmentesen az Unióba, hogyha az azon lévő összes küldemény már az brit oldalról történő induláskor „vámszempontból rendezett” az uniós szabályok értelmében.
Ez a „vámszakmai rendezettség” praktikusan azt jelenti, hogy azokra vagy import vámkezelésre vonatkozó előzetes árunyilatkozatot fogadott el a belépési ország hatósága, vagy valamilyen megfelelő árutovábbítási eljárás alatt állnak. Az előzetes árunyilatkozatadás azt jelenti, hogy már az áruk Unióba történő beérkezése előtt le lehet folytatni az import vámeljárást. Ugyanakkor a Brexit változásokkal összhangban fontos elmondani, hogy ez a megoldás csak akkor gyorsítja meg az áruk belépését, hogyha az előzetes árunyilatkozatot a határlépés országában tették meg és fogadták el.
Ez azt jelenti, hogy például egy Hollandiában belépő áruhoz a holland hatósághoz kell előzetes árunyilatkozatot adni, aminek benyújtásához célszerűen holland vámjogi képviselő kell, aki ismeri az ottani rendszereket, illetve az áfát is alaplogikában ott kellene rendezni. Ez a magyar gazdálkodók esetében nem tűnik általánosan járható megoldásnak, hiszen ez a konstrukció inkább bonyolítaná és nem könnyítené a vámfeladatokat. Így a könnyített és 7 gyors belépés záloga valószínűleg csak az brit oldalon indított árutovábbítási eljárás lehet, amely a tranzit egyezmény szerinti árutovábbítás mellett a TIR és ATA eljárásokra is kiterjed.
Adatkezelés a belépés során
Az új határrendszer megfelelő működéséhez természetesen szükséges, hogy ezeket az adatokat az illetékes belépési hely szerinti vámhatóság, a már említett rendszereken keresztül időben és a megfelelő formátumban megkapja. Alapvetően a fuvaros, szállítmányozó feladata, hogy a kompra, Csatorna-alagútba belépés előtt összegyűjtse és vagy elkészítse, elkészíttesse a szükséges okmányokat és azokat megfelelő formában elektronikusan összerendezze, hozzárendelje a rendszámhoz és feltöltse a rendszerben.
Amennyiben ez rendben megtörténik, a szállítóeszköz gyorsított eljárásban tud belépni az Unióba, ellenkező esetben hosszabb várakozásra kell számítani. Mivel a britek sem szeretnék, hogy a kompra váró kamionok végtelen hosszúságú sora ellehetetlenítse a közúti forgalmat, elsősorban a határforgalomban leginkább érintett Kent megyében, ők is kifejlesztettek egy, a fentiekhez hasonló logikájú informatikai rendszert. Ennek a rendszernek a lényege, hogy csak akkor engedi be az Unióba tartó tehergépjárműveket Kent megyébe, hogyha azok a fent leírt, uniós belépéshez szükséges vámdokumentumokkal rendelkeznek. Ez logikailag tehát még előrébb hozza a határátlépéshez szükséges vámfolyamatok elvégzésének szükségességét.
Nagyon fontos itt megemlíteni, hogy habár a fenti rendszerekben szükségszerűen a fuvarosnak, szállítmányozónak kell adatot küldenie, elsősorban az eladó és a vevő az, akinek rendelkezésére állhatnak a szükséges dokumentumok, illetve akik a kérdéses vámeljárásokat le tudják folytatni, így elkerülhetetlen egy olyan kommunikációs csatornát kiépíteni, amelyben mind a három érintett fél megosztja egymással a szállítással kapcsolatos információkat. Emellett már a tervezési szakaszban meg kell határozni, hogy a három szereplő közül ki melyik feladat elvégzéséért felel, mert a legkisebb hiányosság hatására beláthatatlanul kitolódhat a beszállítás tervezett ideje.
