Átadták a Bosch drezdai csipgyárát

A német állam és az Európai Unió pénzügyi támogatásával, egymilliárd eurós (346 milliárd forint) ráfordítással felépített üzem átadó ünnepségén Angela Merkel kancellár kiemelte, hogy a mikroelektronika "kulcstechnológia", fejlesztése erősíti Németország és az EU "szuverenitását" és csökkenti "függőségét" a világ más térségeitől.
   
A több mint 15 ezer dolgozóval a legnagyobb magyarországi munkaadók közé tartozó Bosch a második félvezetőgyárát építette fel. Az elsőt 2010-ben nyitották meg ugyancsak Németországban, Reutlingenben. Az új gyár helyszíne, Drezda a németországi és az európai mikroelektronikai ipar egyik központja. A Szászország tartományi fővárosban és térségében az ágazat több száz vállalata tevékenykedik. A Silicon Saxony (nagyjából: szászországi Szilícium-völgy) néven is ismert régió a világ ötödik legnagyobb csipgyártó centruma, az európai termelés nagyjából harmadát biztosítja.
   
A Bosch új gyárának kapacitásáról az átadó ünnepség előtti tájékoztatón üzleti titokra hivatkozva nem közöltek adatokat. Azt viszont hangsúlyozták, hogy a 2018-ban elkezdett beruházás a tervezettnél fél évvel korábban elkészült.
   
Az üzemben 700-an dolgoznak majd, 250-en már el is kezdték a munkát. A szakemberek 300 milliméter átmérőjű szilícium ostyákat (wafer) munkálnak meg. A csipeket a Bosch autóipari termékeihez, például a légzsákokat vagy a fedélzeti kamerát irányító berendezésekhez készítik.
   
Ezzel kapcsolatban a tájékoztatón hangsúlyozták, hogy az autókban használt csipek gyártása az egyik legnagyobb szakmai kihívás, mert szélsőséges körülmények között, például erős rázkódás és nagyon magas vagy alacsony hőmérséklet mellett is megbízhatóan működniük kell, méghozzá a kocsi teljes élettartama alatt.
   
A gyár legfőbb különlegessége a folyamatok és ellenőrzésük teljes digitalizálása. A tízezer négyzetméteres üzemben telepített gépek és egyéb berendezések egy 300 kilométer hosszúságú adatkábel hálózat révén mind kapcsolatban vannak egymással és egy adatközponttal, amely folyamatosan elemzi a gyártási folyamatról, a berendezések állapotáról és a termékek minőségéről érkező információkat.
   
Erre a megoldásra az AIoT elnevezést használják, a mesterséges intelligencia angol rövidítése (AI) és az úgynevezett dolgok internete - hálózatba kapcsolt eszközök - angol rövidítése (IoT) alapján.
   
Az új drezdai üzem az első AIoT-alapú csipgyár - emelte ki Volkmar Denner igazgatótanácsi elnök, hozzátéve, hogy rendszerük gyorsabban észleli a jelenségeket, mint az emberi szem, és gyorsabban feldolgozza, mint az emberi agy, és ennek révén gazdaságosabban termelnek, mint a hagyományos csipgyárak.
   
A világ legnagyobb autóipari beszállítói között számon tartott társaság ügyvezetője, Harald Kröger rámutatott, hogy a mikroelektronika jelentősége folyamatosan növekedik az autóiparban. Mint mondta, az új autókban 1998-ban átlagosan 120 euró értékben voltak mikroelektronikai alkatrészeket. Ez az érték húsz év alatt, vagyis 2018-ig 500 euróra emelkedett, és várhatóan már 2023-ban eléri a 600 eurót.