Átalakítják üzleti modelljeiket a közép- és kelet-európai bankok
A tanulmány főbb megállapításait összegző közleményt az UniCredit kedden juttatta el az MTI-hez. Eszerint a közép- és kelet-európai bankszektor jövedelmezősége a bizonytalan nemzetközi gazdasági környezet, valamint az eurózónában tapasztalható problémák ellenére továbbra is jónak mondható. A bankpiaci tanulmány alapján, amelyet az UniCredit CEE Strategic Analysis 17 országra vonatkozóan készített el, a bevételi marzsok mérséklődnek ugyan Közép- és Kelet-Európában, de még így is a nyugat-európai dupláját teszik ki. A régió bankjainak teljesítményét leginkább meghatározó tényező továbbra is a költséghatékonyság és a kockázatkezelés marad. Az egyes közép- és kelet-európai országok között ugyanakkor jelentős eltérések láthatók: míg Törökország és Oroszország átlagon felül teljesít, addig a balkáni államok és Ukrajna bankszektorainak jövedelmezősége elmarad az átlagtól. Az eszközminőség 2014-ig jelentős kockázati forrás marad.
A tanulmány szerint a mérlegfőösszeg és a hitelkihelyezés 2008 óta folyamatosan nő, bár lassabb ütemben, mint a válság előtt, erőteljesebben támaszkodva a belföldi finanszírozási forrásokra. A külföldi bankok fontos szerepet töltenek be a helyi piacokon, bankcsoportjaik mérlegfőösszegében a közép- és kelet-európai eszközök részaránya nőtt az elmúlt években. A közép- és kelet-európai régió gazdaságainak hosszú távú növekedési potenciálja a fejlettebb országokkal összehasonlítva töretlen - emelte ki Gianni Franco Papa, az UniCredit CEE Division vezetője a közlemény szerint.
Az egyes országok különösen vonzónak bizonyulnak más feltörekvő gazdaságokhoz képest. Például a FÁK-tagállamok és Törökország reál-GDP-növekedését 2013 és 2017 között átlagosan 4,4 százalékosra prognosztizálják, amivel mind a közel-keleti/észak-afrikai régiót (4,2 százalék), mind Latin-Amerikát (4,0 százalék) maguk mögött hagyják. Az euróövezet gazdasága ugyanebben az időszakban átlagosan évi 1,2 százalékkal bővül majd. A KKE-régió legfőbb erősségei a versenyképesség, a munkaerő-piaci rugalmasság és a foglalkoztatási költségek. Rövid távon várhatóan az alacsony kamatlábak, az alacsony infláció, a készletcsökkentés és a növekvő külső kereslet is ösztönzőleg hat - olvasható a tanulmányban.
A tanulmány rámutat: a közép- és kelet-európai bankszektorban a hitelkihelyezés- és eszköznövekedés nem torpant meg a globális pénzügyi válság 2008-as csúcspontja óta. Ténylegesen a régióbeli bankok mérlegfőösszege folyamatosan, mintegy 700 milliárd euróval nőtt 2008 szeptembere és 2012 szeptembere között. A növekedés üteme ugyanakkor a válság előtti időszakhoz képest csökkent.
"A mérlegfőösszeg növekedésének lassulása a körültekintőbb üzletpolitika, az eszközminőség romlása és a beruházási lehetőségek szűkülése miatt következett be" - állítja Aurelio Maccario, az UniCredit CEE Strategic Analysis vezetője. Jelzi: mindezek mellett a hitel/betét-mutató egyre fontosabb szerepet tölt be, ami maga után vonja a mérleg finanszírozási struktúrája fejlesztésének szükségességét. Így a külső források, mint finanszírozási forma jelentősége csökken, bár a helyi hiteldinamika szempontjából továbbra is számottevő tényezők maradnak. A közép- és kelet-európai régió bankjai az elmúlt négy év folyamán mintegy 130 milliárd eurós tőkeemelést hajtottak végre, ami összességében 49 százalékos növekedést jelent. (MTI)
