Átfogó csomag készül az EU-csúcsra
Az uniós csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke kedden videókonferencián folytatott erről véleménycserét a tagállamok Luxembourgban ülésező külügyminisztereivel. A miniszterek tervbe vették, hogy az eredetileg 17-ére tervezett, de csaknem egy héttel későbbre tett brüsszeli EU-csúcs előtt - valószínűleg 22-én, szombaton - tartanak még egy előkészítő értekezletet az úgynevezett "általános ügyek tanácsaként" eljárva. Azt megelőzően, 21-én a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácskoznak egymással.
Magán a csúcsnapon, 23-án a 27 EU-tagország első számú vezetőjének értekezletét követően elképzelhetően még külön megbeszélést is tart a 17 euróövezeti ország csúcsvezetője. Martonyi János, a magyar diplomácia irányítója a keddi luxembourgi megbeszélés után magyar újságíróknak nyilatkozva négy fő csoportba sorolta a Van Rompuy által készítendő átfogó csomag elemeit. E négy fő kérdéscsoport a "görög ügy", a stabilitási mechanizmus, a bankok feltőkésítése, valamint az intézményi kérdéskör.
Görögország megtámogatása ügyében július 21-én megállapodás született, de azóta is folyik a vita arról, hogy az akkor elhatározottak - ha maradéktalanul meg is valósítják - kielégítő megoldást jelentenek-e. Az euróövezet jelenlegi (EFSF-ként emlegetett), valamint jövőbeli (ESM-ként jelölt) pénzügyi stabilitási mechanizmusának különböző időbeli, illetve eljárási vonzata vár még tisztázásra. A szuverén adósságok kezelhetővé tételének ügye automatikusan átvezet a bankok újratőkésítésének kérdéséhez. Végül az intézményi kérdések a 27 EU-tagállam és a 17 euróövezeti ország egymáshoz való viszonyának kérdőjeleire utalnak.
Ez utóbbival kapcsolatban Martonyi megerősítette: magyar álláspont szerint nem lenne jó, ha a 17-ek a pénzügyi válsághelyzetek elkerülhetővé tétele érdekében külön szerződést kötnének egymással. Az euóövezeten kívüli EU-tagországok többsége ugyanis idővel maga is euróövezeti tag lesz, amire nézve jogi kötelezettséget vállalt. Ha tehát az övezetbeli országok új intézményi struktúrát hoznának létre a ma még az övezeten kívüli országok bevonása nélkül, akkor az teljesen új helyzetet teremtene, és idővel további csatlakozási tárgyalások szükségességét vetné fel.
A magyar külügyminiszter óvta minisztertársait a "lopakodó intézményi széttöredezés" szabadjára engedésének veszélyeitől. Martonyi szerint először azt kell tisztázni, hogy tartalmilag milyen új célokat kívánnak elérni, aztán pedig meg kell nézni, hogy ezeket milyen intézményi eszközökkel lehet elérni. Úgy vélte: a legjobb az lenne, ha az uniós alapszerződés adott keretei között meg lehetne találni a megoldást, de a 27-ek alapszerződésének esetleges módosítását is jobb megoldásnak nevezte, mint a 17-ek különszerződését.
Martony János elmondta, hogy a keddi miniszteri tanácskozáson szó volt az úgynevezett kohéziós, felzárkóztatási politika jövőjéről is. Közölte, hogy Magyarországnak továbbra is komoly tartalmi kifogásai és gondjai vannak az előterjesztésekkel kapcsolatban. Helytelenítette, hogy csökkennének a kohéziós források, valamint hogy a gazdasági teljesítményhez kötött, általános támogatáskorlátozás (capping) érvényesülne valamennyi tagállamra nézve. Ezzel ugyanis - állapította meg - éppen azokat az országokat hozzák nehezebb helyzetbe, amelyeknek ezekre a forrásokra nagyobb szükségük van. "Csak akkor lehet versenyképes Európát csinálni, ha ezeket a belső fejlettségbeli különbségeket csökkentjük, ehhez viszont kell egy markáns, erőteljes kohéziós politika" - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. (MTI)
