Az ENSZ a természet helyreállítására buzdít a klímaválság megoldásáért
Hasonló vállalásokra lenne szükség az óceánok kapcsán is – olvasható egy új jelentésben, melyet az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közösen jelentetett meg az ENSZ ökoszisztéma helyreállítás évtizede 2021–2030 indulásának apropóján.
Az Ökoszisztéma helyreállítás az ember, a természet és az éghajlat szolgálatában jelentés szerint az emberiség a fenntartható szinten elérhető ökoszisztéma szolgáltatások 1,6-szorosát használja. Ami azt jelenti, hogy a megóvás önmagában nem ment meg bennünket egy nagyobb természeti válságtól és a biológiai sokféleség csökkenésétől. A helyreállítás költsége a szárazföldi területeken a becslések szerint akár 200 milliárd dollárra is rúghat évente 2030-ig. Ám – jegyzi meg a jelentés – minden befektetett 1 dollár akár 30 dollár gazdasági nyereséggel is járhat.
A sürgősen helyreállítandó ökoszisztémák között találunk mezőgazdasági területeket, erdőket, legelőket, szavannákat, hegyvidékeket, mocsarakat, városi területeket, édesvizetek és az óceánokat. A mintegy két milliárd hektár rossz állapotú terület mentén élők nagy része szegény és a társadalom peremére szorult.
„Az erózió már most is hatással van 3,2 milliárd ember jólétére – ez a világ lakosságának 40%-a. Évről évre a világ gazdasági kibocsátásának 10%-val megegyező értékű ökoszisztéma szolgáltatást veszítünk el” – olvasható az UNEP ügyvezető igazgatója, Inger Andersen, és a FAO főigazgatója, Csü Tongjü közös előszavában, hangsúlyozva, hogy a tendencia visszájára fordítása „masszív előnyökkel járna.”
Az ökoszisztéma helyreállítás alatt azt a folyamat értjük, amikor megállítjuk annak leromlását és ezáltal tisztább levegőt és vizeket, a szélsőséges időjárás csökkenését, jobb egészséget és biológiai sokféleséget, illetve a növények beporzását kapjuk. A visszaállítás sokféle tevékenységet jelenthet, például az erdősítést, a mocsarak helyreállítását és a korallzátonyok rehabilitációját. Több Fenntartható Fejlődési Cél, továbbá a Riói Biológiai Sokféleség Egyezményhez megvalósításához is hozzájárul.
Tettekre van szükség a párizsi egyezmény által megcélzott 2 Celsius fok alatti globális hőmérséklet-növekedés biztosításához is. A helyreállítás révén – amennyiben kéz a kézben jár a természeti ökoszisztémák átalakításának megállításával – a biológiai sokféleség várható csökkenésének 60%-a elkerülhető lenne. Hatékonyan juthatnánk gazdasági, társadalmi és ökológiai előnyökhöz egyszerre: csak az agrár-erdészet önmagában javíthatja 1,3 milliárd ember élelmezését, miközben a befektetésekkel a mezőgazdaságba, a mangrove erdők megóvásába és a vízgazdálkodásba hozzájárulhat a klímaváltozással való megküzdéshez és a befektetés négyszeresen térülne meg.
