Az EU csatlakozás óta a legeredményesebb évét zárta a magyar mezőgazdaság
A miniszter kiemelte: a múlt év időjárása próbára tette a gazdálkodókat, mivel nemcsak a fagy, hanem az aszály okozta károkkal is meg kellett küzdeniük. Ennek ellenére a tárca által meghozott intézkedések és néhány más kedvező körülmény hatására a gazdálkodók mégis eredményes munkát tudtak végezni. Növekedett a gazdák jövedelme és a magyar élelmiszerek iránti kereslet mind bel- mind pedig külföldön. Így több magyar élelmiszer volt például a gazdapiacokon és a belföldi élelmiszerláncok polcain.
Emelkedett a kivitel értéke is, az előzetes adatok szerint meghaladta a 6 milliárd eurót, míg a behozatal értéke várhatóan 4-4,5 milliárd euró körül alakul majd. Így az agrárium mintegy 2 milliárd eurós aktívumot produkált 2011-ben. Hozzátette: az idei év eredményeit várhatóan befolyásolja még a múlt évi aszály, de úgy tűnik, hogy az árak alakulása - amelyek megfelelő hasznot hozhatnak a gazdáknak - továbbá a támogatások értékének növekedése valamint az import várható csökkenése összességében kedvező lehet az idei évben. A miniszter kitért arra, hogy a tárca idei költségvetése mintegy 709 milliárd forintot tesz ki.
Ebből az agrártámogatások összege 2012-ben mintegy 626 milliárd forint. A támogatás összegéből a nemzeti támogatás valamivel több mint 124 milliárd forint. Mindez továbbra is biztosítja, hogy a gazdák anyagi helyzete stabil maradjon. A gazdálkodók javuló anyagi körülményeit mutatja, hogy a múlt évben megélénkült mind a gép- mind pedig a földpiac. Fazekas Sándor utalt arra, hogy az ágazat a nemzetgazdaság teljesítményéhez is jelentős módon hozzájárult. Az ágazat adta ugyanis a nemzetgazdasági export csaknem 40 százalékát az elmúlt évben.
Kiemelte: nemcsak a korábban elvesztett magyar exportpiacok visszaszerzése érdekében tett hatékony lépéseket az ágazati irányítás, hanem az agrárdiplomácia terén is jelentős sikereket ért el. Ezzel kapcsolatban a miniszter a soros uniós elnöksége idején végzett uniós szakpolitikai tevékenységre utalt, amelyet számos más uniós tagállam is elismert. A több mint 20 százalékkal növekvő ágazati exporton belül főként a keleti piacokra kivitt magyar termékek mennyisége emelkedett jelentős mértékben és nőtt a magasan feldolgozott termékek aránya. Ennek érdekében belföldön több új feldolgozó üzem is megkezdte működését, példaként hozta a húsfeldolgozó-kapacitások bővítését.
Fazekas Sándor jelezte: a múlt év közepére elkészült a vidékstratégia, amely meghatározza az ágazat fejlődési irányait a következő évekre. Ezt igen jelentős eredménynek tartja a miniszter, mert korábban ilyen iránytű nem volt az agráriumban. Ez a stratégia eligazodást ad az ágazat szereplői számára. A koncepció célja egy sokszínű agrárstruktúra kialakítása Magyarországon, amely úgy állít elő magasan feldolgozott egészséges élelmiszereket, hogy az a környezeti szempontokat is figyelembe véve fenntartható módon teszi lehetővé a gazdálkodást, és egyben munkahelyeket is teremt a vidéken élő emberek számára.
A miniszter felhívta a figyelmet annak fontosságára is, hogy helyreálljon a növénytermesztés és állattenyésztés korábban megbomlott egyensúlya, továbbá gazdaságilag életképes, egyben élhető vidéki térségek alakuljanak ki. Ezért a kis- és közepes méretű üzemeknek olyan támogatást kell adni, amely biztosítja a versenyképességüket. Figyelni kell arra is, hogy a magyar mezőgazdaság exporthátterét adó közepes és nagyobb üzemek is megmaradjanak és fejlődjenek. Ennek megfelelően kell kialakítani a támogatási formákat, valamint ehhez igazodó földbirtok- és agrárpolitikát kell folytatni. A miniszter külön is kitért arra, hogy a sertés- és a kertészeti ágazatot mint stratégiai területeket fejleszteni kell.
A sertéságazat tekintetében cél, hogy a jelenlegi sertésszámot belátható időn belül meg lehessen duplázni, azaz 6 millióra emelni. Az elmúlt évek súlyos krízise után most bíztató jeleket lát a sertéstartás területén Fazekas Sándor. Mint mondta: a keresleti piac miatt most ismét érdemes sertéstartással foglalkozni, mivel az árak méltányosak a gazdálkodók számára. Fazekas Sándor beszélt arról is, hogy a kertészetet szintén a fejlesztendő, stratégiai területek között tartja számon az agrárkormányzat. A magyar kertészeti ágazat az uniós csatlakozást követően nagy veszteségeket szenvedett el.
Ezért a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezettel és Terméktanáccsal, a FruitVeB-bel a tárca most egyeztet arról, hogy miként lehet egy olyan kedvező jogi környezetet teremteni a magyar termelők számára, amely segíti az ágazat talpra állását. A tárcavezető utalt arra, hogy a vidékfejlesztés területén a lehetőségek az uniós költségvetési ciklus végéhez közeledve már korlátozottabbak, mivel a források jó részét korábban lekötötték. De továbbra is fontos cél az, hogy javuljon a vidéki versenyképesség és életminőség. Ezt szolgálja például az integrált közösségi szolgáltató terek ki alakítása, vagy a tanyaprogram elindítása. A vidékfejlesztési miniszter jelezte: január 16-án a szaktárca lezárja a vidékstratégiát és meghirdeti az ágazat új fejlesztési koncepcióját a Darányi-tervet. A szakmai rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mond. (MTI)
