Az Európai Parlament elismeri a kormány erőfeszítéseit
Csepreghy Nándor így összegezte az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága (CONT) július 14-i közmeghallgatásának tapasztalatait. Az ülés témája az európai uniós kohéziós források tagállami felhasználása volt, a téma főelőadójának Magyarországot és Lengyelországot kérték fel, a magyar delegációt Vitályos Eszter államtitkár vezette. Magyarországon a források hatékony, maximális felhasználását lehetővé tevő intézményrendszert alakítottak ki.
Az EP-meghallgatása, és a magyar előadást követő reakciók is alátámasztják: az Európai Parlament elismeri a magyar kormány elmúlt öt évben tett erőfeszítéseit - hangsúlyozta Csepreghy Nándor. Csepreghy Nándor a 2007-2013-as időszak eredményei között említette, hogy az épített és felújított utak hossza Magyarországon több mint 3300 kilométer, a felújított vasútvonalaké pedig 216 kilométer. Összesen 163 kórházban valósult meg bővítés, fejlesztés, az egészségügyi fejlesztések értéke 333 milliárd forint.
Az oktatási fejlesztésekben 500 iskola, és 20 felsőoktatási intézmény volt érintett, közel 1,3 millió ember vett részt a Széchenyi Terv által finanszírozott képzésben, valamint több mint 3 millió embert érintettek az ár- és belvízvédelem területén megvalósult fejlesztések - sorolta. Az uniós forrásokból az előző hétéves időszakban közel hetvenezer pályázat valósult meg, vagy van befejezés alatt. Közülük tízezer projektben 100 százalékban külföldi beszállítók, cégek építettek vagy nyújtottak szolgáltatást, és további hatezer esetben a magyar mellett külföldi kivitelező cég is részt vesz a fejlesztésben.
A kormány jelentős változásokat kezdeményezett az uniós források felhasználásának intézményrendszerében, a cél, hogy a magyar gazdaság 2020-ra lényegében önfenntartóvá váljon, megteremtve a fejlesztések állami bevételeit. Utalva a görög konfliktusra és a jövő évi brit népszavazásra azt mondta: kérdéses, hogy lesz-e kohéziós politika 2020 után. Sokkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy nem lesz - mondta. Kitért arra is, hogy az új pályázati kiírások már megjelentek, július 9. óta nyújthatnak be pályázatokat a kis- és középvállalkozások két kiírásra.
Az új pályázatok megnyitását követően már mintegy 1250 pályázat érkezett 85 milliárd forintos keretösszegre, és további pályázatokat várnak. A kormány év végéig mintegy 2300-2400 milliárd forint értékben hirdet új pályázatokat. A pályázásnál bevezetett formai változtatások is hozzájárulnak a következő fejlesztési időszak uniós forrásainak hatékonyabb felhasználásához, példaként említette az előfinanszírozási lehetőséget - 30 százalékos előleg lehívását - minden nyertes vállalkozónak.
Az elszámolási rend megváltoztatásával a vállalkozásoknak a támogatási összeg 90 százalékos kifizetéséig nem kell önerőt befektetniük. Megszüntették a biztosítéknyújtási kötelezettséget azon vállalkozások esetében, amelyek lezárt üzleti évvel és nullás adóigazolással rendelkeznek. Közölte: a közmeghallgatáson az Európai Bizottság képviselője kifejtette, hogy az EU 15-ök, azaz a 2004 előtt csatlakozott tagállamok számára a kohéziós támogatásból megvalósult fejlesztések ugyanakkora profitot jelentettek, mint az újonnan csatlakozott tagállamoknak. Ezek a beruházások vagy közvetlenül hatottak a német, osztrák, vagy francia gazdaság szereplőire a kivitelezésben való részvételen keresztül, vagy az életszínvonal emelkedése miatt megnőtt belföldi kereslet importgeneráló hatásával közvetve fejtettek ki pozitív hatást - mutatott rá.
A lengyel kormány is megerősítette azt a Magyarországon is meglévő tendenciát, hogy az uniós források felhasználásában jelentős a külföldi vállalkozások aránya. Példaként az építőipart említette: Magyarországon a közcélú beruházások közel 50 százalékában nagy nemzetközi építőipari cégek uralják a piacot, tehát nem csak a kivitelezés helye szerinti országokban van jelentősége a kohéziós forrásoknak.
Kérdésre elmondta: a 2007-2013-as időszak lezárása az idei év végéig tart, Magyarország esetében is vannak nyitott ügyek, kevesebb mint 15, konkrét kivitelezéseket vizsgál az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF), a javaslatokról a Bizottság dönt. Két százalék alatt van a szabálytalanul vagy hatékonyságot nem igazoló módon történt felhasználás Magyarországon. Az OLAF vizsgálata annak lezárásáig titkosított, erről az érintett cégek vagy önkormányzatok minden esetben kaptak értesítést - jelezte. (MTI)
