Az UniCredit szerint a közép-kelet-európai gazdaságok már a kilábalás jegyeit mutatják
Gianni Franco Papa, a bank közép-kelet-európai régiójának vezetője az Európai Újjáépítési és Befektetési Bank (EBRD) éves közgyűlésén tartott sajtótájékoztatón Kazahsztán fővárosában, Asztanában pénteken elmondta, a háztartások pénzügyi helyzetének fejlődése 2011 elején ígéretesnek tűnik, de számos kihívással kell szembenézni. Fabio Mucci, a bank közép-kelet-európai régió részlegének vezető elemzője példaként említette az élelmiszer és az energia árak emelkedését, amely negatívan hathat a háztartások vásárlási kedvére, különösen megnehezítve az alacsony keresetűek helyzetét.
A bank adatai szerint Magyarországon erre a háztartások a teljes jövedelmük 32 százalékát költik. Romániában ez az arány 54 százalék, Csehországban 32, Lengyelországban pedig 34 százalék. A vezető közgazdász elmondta: a megszorítási programok további kockázati tényezőt jelenthetnek, noha a közép- és kelet-európai régió a kiigazítások zömét valószínűleg már elvégezte. Fabio Mucci szerint a nyugdíjrendszert érintő, folyamatban lévő átalakítások szintén figyelmet érdemelnek. A költségvetési hiány nyugdíjpénztári vagyonból történő csökkentése jelentős kárt okozhat a nyugdíjpénztári szektornak, és alááshatja a szektor befektetéseinek biztonságába vetett bizalmat - ismertette.
Az UniCredit szerint a közép-kelet-európai régió lakossági fogyasztásában és hitelfelvételi kedvben bekövetkező javulás mellett az idén a GDP-hez, a bruttó hazai termékhez viszonyított nettó pénzügyi vagyon kis mértékű csökkenésére lehet számítani, a 2010-es körülbelül 27 százalékról 26 százalékra, ezt követően pedig stabil emelkedésre mindaddig, amíg 2015-re eléri a 32 százalékot. A régióban a megtakarítási hajlandóság továbbra is magasabb a fogyasztási kedvnél, a háztartások megtakarításainak növekedési dinamizmusa pedig egyértelműen kedvező az általános gazdasági fejlődés szempontjából - ismertette a közgazdász.
A háztartások pénzügyi eszközei jelentősen, 21 százalékkal nőttek tavaly, elérve a mintegy 1.200 milliárd eurót a régióban. Ez a növekedés kismértékű gyorsulását jelenti a 2009-es 19 százalékhoz képest. Ezzel párhuzamosan a háztartások pénzügyi kötelezettségei is emelkedést mutattak, éves szinten 17 százalékkal. A tőkepiacok viszonylagosan jó teljesítménye növelte a háztartások pénzügyi javainak értékét a bonyolultabb pénzügyi eszközök felé irányítva az új befektetéseket - hangzott el a sajtótájékoztatón.
A bank szerint 2010-ben valamennyi eszközosztályban állománynövekedés következett be, a kötvények kivételével. A legnagyobb nyereséget a nyugdíjpénztári szegmensben mérték. Ezt követte a befektetési alapok és a bankbetétek állománya. 2009-hez képest alapvető különbség, hogy a devizában tartott eszközök mennyisége sokkal kisebb mértékben nőtt, ami a válság utáni természetes reakciónak tekinthető, s ez tükrözi az általános bizalom javulását.
A bank szerint a régiós munkaerőpiaci körülmények fokozatos javulása és a jövedelmek stabilabb növekedése együtt a háztartások hitelfelvételi hajlandóságának növekedését segítheti. A növekedés üteme azonban a válság előtti szint alatt marad. Bár a nem teljesítő hitelek problémájának teljes körű megoldása bizonyos időt vehet igénybe, a hitelminőséggel kapcsolatos problémák további normalizálódása általában véve támogatni fogja a hitelezés szélesebb körű ismételt élénkülését. A háztartások nem teljesítő hiteleinek aránya néhány országban, mint például Törökországban és Észtországban már nem nő, míg a régió többi részében várhatóan 2011 első féléve és az év vége között tetőzik a különböző országok helyzetétől függően - hangzott el. (MTI)
