Az idei évi hiénycél háromnegyede már az első negyedévben teljesül
Az idei GDP-arányos - pénzforgalmi szemléletű - államháztartási hiány önkormányzatok nélkül 3,3 százalék lesz, önkormányzatokkal 4,0 százalék - mondta Oszkó Péter. (Az eredményszemléletű, ESA-módszer szerint számított államháztartási deficitet, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel egyeztetve, 3,9 százalékban rögzíti a költségvetés.)
A pénzügyminiszter szerint a 870,3 milliárd forint összegű idei pénzforgalmi deficitből az első negyedévre 651,3 milliárd forint jut, ami 75 százalékot jelent. Ebből a kórházaknak átadandó többletjuttatás 40 milliárd, a többlet kamatkiadás 55 milliárd forint, a MÁV támogatása 20 milliárd - tette hozzá. A pénzügyminiszter megjegyezte, hogy a szezonalitás nemcsak az említett többletkiadások miatt jelentkezik. (Az éves tervezett társaságiadó-bevételből március végéig alig 13 százalékot vár a PM, az áfából pedig 19 százalékot.)
Ugyanakkor kérdésre válaszolva jelezte, hogy az idei 609 milliárd forintra tervezett társaságiadó-bevétel (tása) esetleges felülvizsgálata elképzelhető, miután tavaly ebből az adónemből 385 milliárd forint folyt be, igaz, hogy "2010-ben a tása kulcsa 16 százalékról 19 százalékra emelkedett, és az adóalap is jóval szélesebb lett". A szaktárca prognózisa szerint a központi költségvetés 2010. évi pénzforgalmi hiánya 836 milliárd forint lesz, ebből az első negyedévre 616,6 milliárd esik (74 százalék).
A társadalombiztosítási alapok tervezett deficitje 69,4 milliárd forint, ebből az első negyedévre 55,7 milliárd jut (80 százalék). Az elkülönített állami pénzalapoknál várhatóan 35,1 milliárd többlet keletkezik, ebből az első negyedévben 21,1 milliárd (60 százalék). "Ebben az évben január végén kell átadni a konvergenciaprogramot Brüsszelnek, s ekkor kerülhet sor a makropálya módosítására is" - jelezte Oszkó Péter.
Az idei hiány lefutását, amely az első három hónapra a tervezett pénzforgalmi deficit 75 százalékát tartalmazza, az IMF-fel és az Európai Bizottsággal - mint a nemzetközi pénzügyi csomag finanszírozóival - közösen állította össze a Pénzügyminisztérium - válaszolta egy kérdésre Kovács Álmos szakállamtitkár. A pénzügyminiszter az újságíróknak kifejtette: a stabilitási és kamatkockázati tartalék összesen 200 milliárd forintos összegéből nem kíván költeni a kormány, viszont az idei költségvetés 57 milliárd forintos általános tartalékának 40 százaléka költhető el csak az első félévben.
Az általános tartalék terhére eddig csak a BKV-nak ígért 19 milliárd forint összegű támogatással számol a kormány, amelyből az első félévre 10 milliárd esik - felelte kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter. Hozzátette azt is, hogy az év egészében a költségvetés általános tartalékának felhasználásával számol a kormány. Az államháztartás központi alrendszerében 2009. decemberében a várt 131 milliárd forintos többlettel szemben 205 milliárd forintos szufficit keletkezett. A pénzügyminiszter és Katona Tamás államtitkár összefoglalta az államháztartás decemberi, illetve tavalyi összesített adatait.
Eszerint decemberben a központi költségvetés 176,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,3 milliárd forintos szufficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 8,1 milliárd forintos deficittel zártak. Az év utolsó hónapjában alacsonyabban alakultak a kiadások a 2008-as, illetve a 2007-es költségvetés tényleges adataihoz képest. Ez részben a maradványtartásnak, a hónapok óta működő kincstárnoki rendszernek köszönhető, illetve annak, hogy augusztus óta egyre inkább érvényesülnek az idén hozott kiadáscsökkentő intézkedések.
Oszkó Péter itt jegyezte meg, hogy a kincstárnoki rendszer 2010-ben is fennmarad. Miközben a kiadások alapvetően a keretek között maradtak, a tervezett bevételek összességében megvalósultak, sőt, kedvezőbben is alakultak. Ennek az eredménye, hogy decemberben a szufficit 70 milliárd forinttal több lett. Elsősorban áfából, jövedéki adóból, valamint a társaságok által fizetett egyéb adókból lettek magasabbak a bevételek a Pénzügyminisztérium prognózisához képest. Ugyanakkor a társasági adó és a személyi jövedelemadó bevételek elmaradtak a tárca várakozásától.
Javította a mérleget a kedvezőbb kamategyenleg, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek, valamint a kötelező magánnyugdíjpénztárból az állami tb rendszerbe történt korlátozott visszalépés. A pénzügyminiszter ismét rögzítette: az államháztartás helyi önkormányzatok nélkül számított egész éves múlt évi hiánya a prognosztizált GDP-arányosan 3,8 százalékos deficit helyett 3,6 százalék lett.
Mindezek alapján feltételezhető, hogy a teljes államháztartás – az önkormányzatok 0,3 százalékos további hiányával számolva – pénzforgalmi egyenlege az éves hiánycélnak megfelelően, azon belül alakult. (Az önkormányzatok gazdálkodásáról végleges adatok csak később állnak rendelkezésre.) Az államháztartás 2009-ben – helyi önkormányzatok nélküli – 918,6 milliárd forintos deficittel zárt. A Pénzügyminisztérium prognózisa 992,4 milliárd forintos hiánnyal számolt. Egy évvel korábban, 2008-ban, a válság által csak kis részben érintett esztendőben az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya 910,6 milliárd forint volt, vagyis megközelítően annyi, mint 2009-ben.
