Az idén 155, jövőre 600 milliárdos kiigazítás
Cséfalvay Zoltán szerint a tervben szereplő egyenlegjavító intézkedések lehetővé teszik azt, hogy idén 2,5, jövőre pedig 2,2 százalékon tartsa az ország a GDP-arányos államháztartási hiányt. Ennek eredményeképpen az ország nemcsak a túlzottdeficit-eljárás alól kerülhet ki, hanem a kohéziós forrásokat sem függesztik fel a gyakorlatban - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára Budapesten újságíróknak.
Közölte: ezek az eredmények önmagukban is gyorsítják az Európai Unióval (EU) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokat, mivel Magyarország bizonyítja, hogy képes stabil államháztartási viszonyokat teremteni, és ezeket strukturális eszközökkel is fenn tudja tartani. Az ellenzéki pártok bírálták a tervet, amely szerintük további jelentős megszorításokat tartalmaz. Elsősorban az abban szereplő adóemeléseket kifogásolták, és hiányolták a strukturális átalakításokat.
Az MTI által megkérdezett elemző szerint a kiadási oldalon fontos szerkezeti reformintézkedéseket tartalmaz a dokumentum, amelynek sikere ugyanakkor attól is függ, hogy az Európai Unió jóváhagyja-e a pénzügyi tranzakciós adót. Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint az EU és az IMF valószínűleg elfogadja a programot, amelynek vannak végrehajtási kockázatai, de a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez és a kohéziós támogatások részleges felfüggesztéséről hozott döntés visszavonásához jó eséllyel elégséges lesz.
A Barclays Capital közgazdászai úgy vélik: a terv "hasznos megalapozója lehet" az IMF/EU-tárgyalásoknak is, "ha azok elkezdődnek". A tervben szereplő prognózis szerint a bruttó hazai termék az idei 0,1 százalék után jövőre 1,6, 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,5 százalékkal nő. A háztartások fogyasztása az idén 1,4 százalékkal esik vissza, majd jövőre 0,7 százalékkal nő, 2014-ben és 2015-ben pedig 2,6 százalékkal emelkedik. A beruházások az idei 2,3 százalékos csökkenés után jövőre 0,3, 2014-ben és 2015-ben 3,5-3,5 százalékkal nőnek. A munkanélküliségi ráta 2012-ben 10,9, 2013-ban 10,3, 2014-ben 9,5, 2015-ben pedig 8,9 százalék lesz. A fogyasztói árak az idén 5,2 százalékkal nőnek, jövőre 4,2 százalékkal, 2014-re és 2015-re pedig egyaránt 3,0 százalékos inflációval számol az anyag.
A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2012-ben további 155 milliárd forinttal, 2013-ban pedig mintegy 600 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét. Ezzel Magyarország 2012-ben a GDP 2 százalékát, 2013-ban a GDP 4 százalékát elérő strukturális egyensúlyjavító programot hajt végre. A kiadások idei csökkentése között 10 milliárd forint megtakarítás szerepel a gyógyszertámogatásoknál. Összesen közel 45 millkiárd forintot jelent a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzataiból 37,4 milliárd forint zárolása, a vagyonfejezet esetében 3 milliárd forint, a helyi önkormányzatok támogatásánál 4 milliárd forint, a TB Alapok költségvetési szerveinél 0,3 milliárd forint kiadás megtakarításának elrendelése. Az idei bevételeket 30 milliárddal növeli a távközlési szolgáltatási adó évközi bevezetése, a fordított áfa bevezetése a mezőgazdaságban pedig 10 milliárddal.
Az összesen 155 milliárd forintot kitevő egyenlegjavulás révén lehetőség nyílik a költségvetés extra tartalékainak visszaépítésére is. Így a büdzsében továbbra is rendelkezésre áll a GDP közel 0,4 százalékának megfelelő extra tartalék a makrogazdasági és pénzügyi kockázatok fedezetére. Jövőre a gyógyszertámogatási rendszer újbóli felülvizsgálatától 40 milliárd megtakarítást vár a kormány. A 2012. évi előirányzatoknál előírt közel 45 milliárd forint megtakarítás beépül a 2013. évi tervezés bázisába. A vagyonfejezet kiadásai 20 milliárd forinttal csökkennek, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap részére nyújtott állami támogatási kötelezettség helyett uniós források bevonása 25 milliárd forint megtakarítást eredményez.
A nagyvárosi tömegközlekedés központi költségvetési támogatása 10 milliárd forinttal csökken. A bevételnövelő intézkedések közé tartozik a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése 2013 elejétől. Az adónemből legalább 130 milliárd forint bevételt várnak, 0,1 százalékos adómértékkel és 30 ezer forintos értékhatár mellett. A távközlési szolgáltatási adó 2012. évközi bevezetése 2013-ban már 52 milliárd forinttal javítja az egyenleget. Az energiaellátók jövedelemadójának fenntartása és az adóalap szélesítése 55 milliárd forintot jelent, és bevezetik az új, egységes biztosítási adót, amely a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem kiváltását is beszámítva 15 milliárd forint bevételi többletet eredményez. 15 milliárd forint többletbevétel várható a mezőgazdasági fordított áfából.
Közvetetten a költségvetési kiadásokat is érinti az e-útdíjból tervezett bevételek emelt szintű indítása 2013 közepétől (az elvárt költségvetési hatás 75 milliárd forint). A helyi önkormányzatok egyenlege mintegy 90 milliárd forinttal kedvezőbb lehet az előző konvergenciaprogramban számítottnál. A terv kiemelt egészségügyi célkitűzései között ellátási centrumok megalakítását írja elő, a gyógyszer-támogatási rendszer kapcsán pedig az úgynevezett spanyol modellt hozza példaként, ez a lakossági térítési díjak emelését jelentheti. A dokumentum oktatási fejezete a pedagógus-életpályamodellt 2013 szeptemberétől léptetné hatályba, ha a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozzák, ám ha a körülmények nem adottak, vizsgálandónak nevezi a 2014. januári bevezetését. (MTI)
