Az újabb szja-csökkentés tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket
Az érdekképviselet csütörtökön juttatta el az MTI-nek részletes véleményét a jövő évi büdzsé tervezetéről. Az újabb általános szja-csökkentés, amely a (sertéshús kivételével) továbbra is fennmaradó magas áfakulccsal párosul a fogyasztásban, a társadalmi szolidaritást tovább gyengítő intézkedés, pedig ennek erősítésére lenne szükség - véli a Munkástanácsok. Ez az adófilozófia és gyakorlat tovább mélyíti a jövedelmi és fogyasztási egyenlőtlenséget a társadalomban - mutatnak rá.
Az alacsony jövedelműeknek kevés többletet hoz, hiszen ők a jövedelmük teljes egészét a jövőben is a magas áfakulcsú hazai termékkörre kénytelenek elkölteni. Eközben a magas jövedelműek, akik a többletből például adómentes szolgáltatásokat vásárolhatnak meg (például a magán egészségügyi biztosításokon keresztül, miközben az állami egészségügy egyre jobban "lepusztul"), vagy külföldön, alacsony adókulccsal vásárolhatnak.
A családi adókedvezmény növelése és érvényesítésének kiterjesztése a társadalombiztosítási járulékokra forrást von el a tb-alapoktól, miközben az egészségügyi ellátás oldalán már most is hiányzik a közösségi finanszírozás, a nyugdíj oldalon pedig középtávon válhat fenntarthatatlanná a rendszer - véli a szakszervezet. Kiemelik: ebben a helyzetben különösen felértékelődik a Munkástanácsok javaslata a kötelező munkáltatói felelősségbiztosítási rendszer bevezetéséről.
A kötelező felelősségbiztosítás révén mind az egészségbiztosítási kassza mentesülhetne a felelőtlen munkáltatói magatartás következtében előálló balesetek és foglalkozási megbetegedések ellátásának finanszírozási költségeitől, mind a nyugdíjkassza a maradandó egészségkárosodást szenvedő rokkantak ellátásának költségeitől - érvelnek. A Munkástanácsok felhívja a figyelmet arra, hogy a költségvetés összevont számaiban nem látható a forrás annak a szakszervezeti javaslatnak a megvalósítására, amelyet korábban a korkedvezményes nyugdíj lehetőségének megszüntetése miatt várható foglalkoztatási problémák kezelésére terjesztettek elő.
Az érdekképviselet ezért javasolja, hogy különítsenek el célzott forrást, költségvetési tartalékot ezeknek a teendőknek az ellátására. Azzal kapcsolatban, hogy 2016-ban 70 milliárd forinttal több juthat közmunkára, és több embert is vonnak majd be, a Munkástanácsok kifejti: a közmunka kiszorító hatása a teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozó munkavállalók rovására egyre erőteljesebb a közszférában. "A rezsicsökkentés terheit is nyögő önkormányzatok" és a tulajdonukban álló önkormányzati cégek egyre nagyobb számban küldik el a teljes munkaidős állományt a közszolgáltatások fizikai munkaköreiben, és cserélik le őket közmunkásokkal, így a korábbi bérköltség 30-40 százalékát is megtakarítják.
A közszférában szigorú belső szabályozást kellene hozni ennek a gyakorlatnak a megállítására és visszaszorítására - hangsúlyozzák. A Munkástanácsok szerint "egyetértéssel fogadható" a törvényjavaslatból egyebek között az, hogy 5 százalékra csökkentik a sertés tőkehús áfáját, marad a gyed extra, és kibővül a munkahelyvédelmi akcióterv. Hasonlóképpen egyetértenek azzal, hogy csökkenjenek az illetékek, díjak, valamint hogy több jusson gyermekétkeztetésre, és életpályamodellekre. A szövetség egyetért azzal is, hogy a katonák és rendvédelmi dolgozók fizetése nőni fog 30 százalékkal, és emelkedik a fiatal szakorvosok bére. (MTI)
