Az ukrán válság a fő téma a világ legnagyobb biztonságpolitikai tanácskozásán
A legnagyobb érdeklődéssel várt beszéd a német kancelláré volt, aki alig néhány órával azután érkezett a bajor fővárosba, hogy a francia elnökkel együtt Moszkvában tárgyalt az orosz államfővel folytatott tárgyalás után. Angela Merkel elmondta, nem lehet tudni, milyen eredményt hoz a találkozó, de Francois Hollande francia államfővel együtt az a meggyőződésük, hogy továbbra is "érdemes próbálkozni" a válság tárgyalásos rendezésével. "Életet kell lehelni" a fegyvernyugvást előíró tavalyi minszki megállapodásba - tette hozzá a kancellár, leszögezve, hogy a válságnak nincs katonai megoldása.
Azzal a washingtoni eredetű felvetéssel kapcsolatban, hogy a Nyugat fegyverszállításokkal támogathatná az oroszbarát szakadárokkal harcoló ukrán erőket, Angela Merkel azt mondta, szerinte nem lehet annyira felfegyverezni az ukrán hadsereget, hogy Vlagyimir Putyin elrettenjen a konfliktustól. "Nincs garancia arra, hogy Putyin azt teszi, amit várunk tőle", de a Nyugat "katonai részvétele" sem térítené jobb belátásra - mondta Merkel. Joe Biden amerikai alelnök nem tett egyértelmű utalást arra, hogy Washington komolyan foglalkozna az ukrajnai fegyverszállítás gondolatával. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin "túl sokszor ígért békét, és küldött helyette tankokat, csapatokat és fegyvereket" Ukrajnába, ezért az Egyesült Államok továbbra is folytatja Ukrajna "biztonsági támogatását", de nem azzal a szándékkal, hogy háborúra ösztönözze, hanem azért, hogy meg tudja védeni magát.
"Nem gondoljuk, hogy van katonai megoldás" az ukrán válságra, "de azt sem hisszük, hogy Oroszországnak joga van ahhoz, amit művel" - mondta Joe Biden. Hangoztatta, hogy "tisztességes békére" kell törekedni, és az ukrán népet megilleti az önvédelem joga. Az amerikai alelnök szerint teljesen világos, hogy az orosz elnök mozgatja a szálakat Kelet-Ukrajnában. A szakadárok "magja, a képzett harcosok sora közvetlenül Putyin irányítása alá tartozik", ezért választania kell, hogy visszavonja erőit Ukrajnából, vagy még inkább elszigetelődik és tovább gyengül az orosz gazdaság - emelte ki Joe Biden. Az Egyesült Államok nem akarja tönkretenni az orosz gazdaságot, de Putyinnak számolnia kell azzal, hogy a Nyugat folytatja az Oroszországnak költségeket okozó nyomásgyakorlást, ha nem változtat politikáján.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint viszont a Nyugat a hibás a válságért. Szerinte a konfliktus eredőjét nem az utóbbi egy év folyamataiban kell keresni, hanem elsősorban abban, hogy az Egyesült Államok 25 éve "globális dominanciára" törekszik. Ebbe a politikába illeszkedik a Washington európai fölényének biztosítását szolgáló rakéta-elhárító rendszer, amelynek megvalósításán "megszállottként" dolgoznak az amerikaiak, és nem veszik figyelembe Oroszország jogos biztonsági érdekeit. Az ukrán válság fordulópontot jelent, a Nyugatnak el kell döntenie, hogy "Oroszországgal szemben, Oroszország nélkül vagy Oroszországgal együttműködve" alakítja tovább a nemzetközi biztonsági rendszert - mondta az orosz külügyminiszter.
A válság eddigi alakulását tekintve nem úgy tűnik, hogy a Nyugat az együttműködést választja, hiszen a nemzetközi jog előírásain átlépve minden lehetőséget megragadott arra, hogy tovább mélyítse a konfliktust, így például közreműködött a Viktor Janukovics korábbi elnök elleni "puccsban", és segítségével "nemzetiszocialista" erők szerezték meg a hatalmat - fejtette ki Szergej Lavrov. Petro Porosenko ukrán államfő a konferencián kijelentette, hogy Oroszország katonai erővel rárontott hazájára, és a válságot csak akkor lehet megoldani, ha Ukrajna katonai támogatást is kap a Nyugattól. A konfliktus éppen azért húzódik el, mert az ukrán erők nem rendelkeznek megfelelő fegyverzettel - mondta Porosenko az MSC honlapján közvetített fórumon. Hangsúlyozta, hogy Kijev is mielőbbi fegyvernyugvást sürget, de nem hajlandó tárgyalni a szakadárokkal. (MTI)
