Bachar Najari lett a Zsolnay többségi tulajdonosa

A Magyarországon luxusórák kereskedelmével foglalkozó szír származású befektető a pakettért 180 millió forintot fizet a városnak és félmilliárd forint tőkejuttatást nyújt a gyárnak. A kisebbségi tulajdon és az aranyrészvények a vagyonkezelőnél, illetve az önkormányzatnál maradnak. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: az értékesítés ékes bizonyítéka annak, hogy a hungarikumnak számító magyar cégek és termékek megmenthetők, ha azokkal egy település és közössége jól sáfárkodik. Reményét fejezte ki, hogy Bachar Najari és az önkormányzat együttműködése eredményes lesz és ezáltal tovább nő a bel- és külföldön egyaránt elismert Zsolnay gyár hírneve.

Az államtitkár az aláírási ceremónia résztvevői, köztük több arab ország diplomáciai képviselője előtt szólt arról is, hogy a Zsolnay tulajdonosi szerkezetének változása, illetve a befektető gyárral kapcsolatos tervei illeszkednek a kormány keleti nyitás politikájába. Utalt arra, hogy e politikát a kormány 2010-ben hirdette meg a rendszerváltáskor elvesztett keleti piacok visszaszerzésére. Budai Gyula azt mondta: a törekvés eredményei már láthatóak. Példaként a Szentkirályi ásványvíz Szaud-Arábiába szállítását és ottani értékesítését, valamint közelmúltban rendezett magyar-arab üzleti fórumot említette, ahol a résztvevők élénk érdeklődést mutattak Magyarország iránt.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere arról szólt, hogy az önkormányzat az elmúlt 4-5 évben a Zsolnay Kulturális Negyed kialakításával, a Zsolnay mauzóleum felújításával igyekezett erősíteni a Zsolnay márkát, de magának a manufaktúrának a sorsát nem sikerült megnyugtatóan rendezni. Hangoztatta: bízik abban, hogy a Zsolnay márkanév idővel újra a régi fényében tündököl majd, s ebben a munkában a város támogatja a befektetőt.

A Budapesten építészmérnöki diplomát szerző, több mint három évtizede Magyarországon élő és magyarul kiválóan beszélő Bachar Najari arról szólt, hogy elsődleges terve a Zsolnay-porcelán régi rangjának visszaszerzése. Szavai szerint a gyárnak fenn kell maradnia, a fennmaradása pedig azt az üzenetet közvetíti a világnak, hogy Magyarország tiszteletben tartja és őrzi értékeit. Kitért arra: mivel üzletemberként gyakran okozott és okoz gondot számára, hogy partnereinek nem tud megfelelő ajándékokat adni, régóta szeretett volna beszállni hungarikum termékek készítésébe, amire jó lehetőség volt Zsolnay-részvények vásárlása. 

Ahmad Abdelrazek palesztin nagykövet, a Magyarországra akkreditált arab diplomaták képviseletében örömét fejezte ki, hogy "egy arab befektető újabb sikertörténetbe kezd" a Zsolnayban való tulajdonszerzéssel, és elmondta azt is: diplomata társaival együtt bátorítják az arab befektetőket, hogy Magyarországra jöjjenek.

A Zsolnayval kapcsolatban megjegyezte, a gyár sikere abból is fakad, hogy termékei készítésénél régi iszlám technológiát is alkalmazott, amely példa az iszlám és Magyarország kapcsolatára. A ma mintegy 200 embert foglalkoztató Zsolnay gazdasági nehézségekkel küszködik, 2011-ben 840 millió forint árbevétel mellett 282 millió forint veszteséggel zárt, a 2012. évi árbevétel 602 millió forint, a veszteség várhatóan 270 millió forint lesz. (MTI)