Baloldali vakcina kontra jobboldali vakcina - melyik a jobb (vagy bal)?
Az ellenzéket preferáló magyar szavazó nagyon érzékeny az oltásokat engedélyező hatóságok és az előállítók hitelességére, míg a kormánypártok támogatói már megbarátkoztak a még európai szinten nem engedélyeztetett vakcinákkal is, ezért jobban elfogadják azokat – állapította meg Böcskei Balázs, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa és az IDEA Intézet igazgatója az egyetem COVID-19 konferenciasorozatának nyitórendezvényén, amely a “Járvány, vakcina, társadalom” címet viselte.
A témát elsősorban társadalomtudományi szempontból körüljáró esemény fővédnöke Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem dékánja volt. Bevezető előadásában megállapította, hogy noha a világ gyakorlati oldalról nem volt felkészülve egy ilyen mértékű pandémiára, hihetetlen erőfeszítésekkel és anyagi áldozatokkal nem csupán hatékony oltásokat sikerült előállítani, hanem jól működő információs rendszereket is kialakítottak a járvány megfékezéséhez. Az emberek mozgását nyomon követő megoldások elfogadásához azonban a bizalom erősítésére van szükség, ám ezt a szolidaritásalapú vakcináció elképzelésének európai szinten és globálisan egyaránt érzékelhető kudarcba fordulása nem segíti elő.
Szintén a bizalmat, pontosabban a magyar társadalom egy részében a politika szereplői felé megnyilvánuló bizalmi deficitet emelte ki előadásában Krekó Péter, az ELTE docense, a Political Capital elemzőintézet igazgatója. Bár a szakértőkben a lakosság jórésze megbízik, az összeesküvéselméletek helyenként megjelenő politikai támogatottsága tovább rombolja a bizalmat és egyre feljebb pumpálja a konteó-hívők arányát. A kutató szerint eközben Nyugat-Európában óriási erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy széleskörben cáfolják a rém- és álhíreket, ezzel is elősegítve az oltással kapcsolatos bizalom megerősödését.
A vakcina-nacionalizmus jelenségére hívta fel a figyelmet Örkény Antal, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára. A kutató szerint az, hogy egy globális járványra gyakran nemzetállami megoldások születnek, megbontja a szolidaritás morális követelményének kereteit. Márpedig ez – a félelemmel és a bizonytalansággal karöltve – hozzájárul az idegenellenességhez, a hagyományos sztereotípiák felerősödéséhez.
Utóbbiak a hazai online diskurzusban is erőteljesen megmutatkoztak, miután a járvány tavaly tavasszal megérkezett az országba – erősítette meg az Ynsight Kutatóintézetének netnográfiai elemzése. A pandémia kitörése óta eltelt időszak legfontosabb online trendjeit, narratíváit és konfliktuspontjait vizsgáló kutatást Bauer Zsófia intézetigazgató ismertette, aki kiemelte: a járvány vuhani megjelenése óta drasztikusan nőtt a negatív töltetű, illetve a bizonytalanságról szóló tartalmak száma. Míg a kezdeti időszakban ignorálás, mémesedés és távolítás volt jellemző az online beszélgetésekben, ezt a döbbenet és az idegengyűlölet váltotta fel, amint a vírus betoppant Magyarországra, majd a pánik vagy bagatellizálás közti dilemma ütötte fel a fejét. A „Maradj otthon!” kampány idején a kutatók pozitív közösségi attitűdöket figyeltek meg, majd tavasz végére jött a kifáradás és felerősödtek a megélhetéssel kapcsolatos félelmek. A nyár az összeesküvéselméletek évszaka volt, ősszel pedig a félelem újabb hulláma érkezett. Megkezdődött továbbá a téma átpolitizálódása, hogy a téli időszak már a vakcinák körüli vitákról és a politikai törésvonalakról szóljon – amelyek, amint az Böcskei Balázs előadásából kiderült, egészen odáig vezetnek, hogy pártpreferenciák alapján dől el, ki és mennyire bízik az egyes oltóanyagokban.
Azonban nem csupán ezen, hanem például a pandémia miatti állásvesztésen is múlhat, be akarja-e magát oltatni valaki vagy sem – szögezte le Grajczjár István, a Milton Friedman Egyetem docense. A járvány munkapiaci hatásainak és a vakcinációs hajlandóságnak kapcsolatát boncolgató, az egyetemen végzett, országos reprezentatív mintán készített kutatásból kiderül: jóllehet a megkérdezettek több mint kétharmada bízik abban, hogy a magyar állam megbízható oltást tud majd kínálni az embereknek, csupán egyötödük oltatná be biztosan magát. A válaszadók 40 százaléka hezitál, további 40 százalék pedig határozottan ellenzi a vakcinációt. Az oltás felvételét megakadályozhatja a negatív munkapiaci érintettség, például a munkahely-megóvó intézkedések kritikájaként megfogalmazódó bizalmi válság eredőjeként. Ugyanez a tényező ellentétes előjellel játszik fontos szerepet az oltási hajlandóságban azoknál, akiknek nem került veszélybe az állása és a megélhetése.
A munkájukat elvesztők erőteljes deprivációját igazolta az Ipsos kutatása is. Ezen túlmenően Földes Annamária kutatási igazgató azt is megállapította előadásában, hogy a közvélemény elsősorban az erőteljes gazdasági hatásoktól tart: egynegyedük jobban figyel a pénzügyeire, mint korábban, a kérdezettek többsége emellett megpróbálja fenntartani korábbi fogyasztási szintjét, a legfőbb prioritást pedig a közműszámlák befizetése jelenti. Csurgó Bernadett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa a középosztályi fogyasztási szokások változását mutatta be. A kutató hangsúlyozta: a munka és a magánélet gyakran összemosódik a járványhelyzet következtében, felértékelődnek a családi, baráti kapcsolatok, a középosztály új tehetségeket fedez fel magában, engedik érvényesülni a digitális technológiát a mindennapokban, miközben bizonyos igényekből (például kulturális fogyasztás) kénytelenek leadni, illetve elhalasztani a nem sürgős beszerzéseket.
Sorrendben a rossz egészségi állapotúak, az alacsony végzettségűek, a fertőzés által már érintettek, illetve az 50-65 éves korcsoport tagjai, a diszkriminációt elszenvedők, valamint a kisebb településen élők számítanak a pandémia leginkább sérülékeny csoportjainak Ferencz Zoltán, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa szerint. Szintén a járvánnyal összefüggő társadalmi egyenlőtlenségeket, ezek egyéni szintű kitettségét, tudatosságot és védekezést befolyásoló szerepét helyezte előadása középpontjába Koltai Júlia és Karsai Márton. Az ELTE, illetve a CEU docense arra jutott, hogy az alacsonyabb státusú nők jobban tudták csökkenteni a kontaktusaikat az azonos státuszú férfiaknál, ugyanakkor ez a különbség eltűnik a státusz növekedésével. A kutatók egyebek mellett azt is megállapították, hogy Közép-Magyarországon a magasabb végzettségűek eredményesebbek voltak a kontaktusok számának lefaragásában, a keleti országrészben viszont gyengül az iskolai végzettség ezen hatása.
Mivel a tudományos életben rengeteg értékes kutatás születik a pandémiáról, a Milton Friedman Egyetem határozott szándéka, hogy hosszú távon egy COVID-19 konferenciasorozat keretében biztosítson fórumot az aktuális tudományos eredmények bemutatására és megvitatására.
