Bank helyett inkább szeretteinkhez fordulunk kölcsönért

Bár csökken, de még mindig látható a banki hitelekkel kapcsolatos bizalmatlanság Magyarországon, a leggyakrabban még mindig a családtagjainktól, ismerőseinktől kérünk kölcsön – derült ki az Intrum felméréséből. Sokan kimerítik viszont a bankszámlájuk hitelkeretét, pedig ezzel nagyobb költséget vállalnak, mintha személyi kölcsönt vagy áruhitelt vennének fel.

A piacvezető követeléskezelő vállalat, az Intrum idén tette közzé az Európai lakosok fizetési, megtakarítási és hitelfelvételi szokásairól szóló reprezentatív jelentését, az ECPR-t. Az Intrum vizsgálta azt is, kihez fordulnak az emberek kölcsönért – az itt kapott eredmények ismét megerősítették, hogy a pénzintézetekkel szembeni bizalom még mindig rendkívül alacsony Magyarországon. A megkérdezettek több mint fele ismerőseihez és szeretteihez fordul kölcsönért, családtagoktól 35 százalék, míg 27 százalék a barátoktól kért pénzügyi segítséget.
 
Saját bankjától ezzel szemben csak a résztvevők 18 százaléka vett fel kölcsönt, míg 12 százalék másik pénzintézethez fordult hitelért. Utóbbi opció a 65 év feletti korosztályra jellemző a legnagyobb arányban, 41 százalékban. A döntésnek számos oka lehet, például a kedvezőbb feltételek, de az is, hogy a saját intézmény már nem hajlandó hitelezni a fennálló tartozások miatt.
 
„A felmérés eredménye minket is nagyon meglepett. Azt gondoljuk, hogy a banki hitelek viszonylagos népszerűtlensége mögött számos tényező állhat, a bankokkal szembeni bizalmatlanságtól, az információhiányon át a hitelfelvételi folyamat komplexitásáig” – fogalmazott Deszpot Károly, az Intrum üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója. „Fontos szempont lehet az is, hogy a bankokhoz képest az ismerősök, családtagok kisebb kamatot kérnek, bár erről nehéz információt kapni.”
 
Érdekesség, hogy a klasszikus banki hiteleknél „népszerűbb” a hitelkártya keretének kimerítése, annak ellenére, hogy ez a legtöbb kölcsönnél jóval nagyobb kamatokat ró az ügyfélre. „Ez a hitelfelvétel egy speciális formája, hiszen általában nem tervezett kölcsönfelvételről van szó, hanem arról, hogy az illető költségei túllépték a korábban várt szintet” – mondta Deszpot Károly, aki arra is figyelmeztetett, hogy a kártyahitel az egyik legdrágább kamatozású kölcsön.
 

A hitelkártya kedvező konstrukció lehet azok számára, akik csupán kiegészítő jelleggel használják, és képesek az első adandó alkalommal törleszteni tartozásaikat, egyéb esetekben azonban könnyen találhatja magát az ügyfél adósság-spirálban. A hitelkártyának eleve van egy, általában 5-600 forintos havidíja, és ha használjuk a hitelezési funkciót, akkor az összeget általában 30 napon belül vissza kell fizetni. E rövid türelmi időszak alatt a hitel még kamatmentes, ha azonban átlépjük a visszafizetési határidőt, a bank mintegy 25-35 százalékos büntetőkamatot számol fel. Összehasonlításképpen, az Intrum számítása szerint egy személyi kölcsön után átlagosan 13,12 százalékos THM-et kell fizetni a jelentősebb hazai bankoknál.
 
Az Intrum frissebb, csak a magyar háztartásokra vonatkozó Fizetőképességi Jelentése szerint 2019-ben már jelentősen csökkent a folyószámla-hitelkeretek kihasználtsága, miközben nőtt a tervezett hitelek népszerűsége. „Ez azt mutatja, hogy a háztartásoknak egyre kevésbé okoznak gondot a váratlan kiadások, és hogy a magyarok egyre tudatosabban tervezik pénzügyeiket” – mondta Deszpot Károly.
 
Ugyanakkor a hitelezéssel kapcsolatos tudatosságot illetően még van hova fejlődni a régió más országaihoz képest. Csehországban például a saját banki kölcsön a legnépszerűbb 35 százalékkal, amelyet a családi támogatás és a hitelkeret-túllépés követ 29 százalékkal és 23 százalékkal. A szomszédos Ausztriában a családi hitelezést jelölték a legtöbben, mégpedig a válaszadók 38 százaléka, második és harmadik helyen a saját banki kölcsön, illetve a hitelkeret-túllépés zárt 35 százalékkal és 27 százalékkal.