Az áramot átalányként fizetők rosszul járnak, ha nem figyelnek

A rendszernek azonban van egy kevésbé látványos veszélye: a számla összege hónapokon át elszakadhat a tényleges fogyasztástól. Ha a család ezt nem ellenőrzi, az éves leolvasás után akár jelentős összegű elszámolószámla érkezhet.

Hogyan működik az átalányos villanyszámla?

Az MVM Next tájékoztatása szerint éves elszámolásnál a szolgáltató a korábbi elszámolási időszakban mért fogyasztásból becsüli meg a várható éves felhasználást. Az ügyfél általában 11 részszámlát kap, majd az éves leolvasás után elkészül az elszámolószámla. Ebben a szolgáltató összeveti a mérő szerint ténylegesen elfogyasztott áram ellenértékét az év közben már kiszámlázott részszámlákkal.

A havi összeg tehát nem azt mutatja meg, hogy az adott hónapban mennyi villamos energiát használt a háztartás. Csupán egy előre meghatározott éves mennyiség havi részlete. Ez addig működik jól, amíg a fogyasztási szokások lényegében nem változnak.

A legnagyobb kockázat a felhalmozódó különbözet

A problémák rendszerint akkor kezdődnek, amikor új, nagyobb fogyasztású berendezés kerül a háztartásba, vagy megváltozik az életvitel. Egy elektromos autó rendszeres otthoni töltése, klímás fűtés, hőszivattyú, villanybojler, indukciós főzőlap, szárítógép, medencegépészet vagy tartós otthoni munkavégzés érezhetően megemelheti az éves fogyasztást.

Az átalányos ügyfél közben továbbra is a régi fogyasztás alapján számított részszámlákat fizetheti. A látszólag kedvező, változatlan havi összeg ezért hamis biztonságérzetet kelthet. A különbözet azonban nem tűnik el: az éves elszámoláskor egy összegben jelenik meg.

Az MVM külön is figyelmeztet arra, hogy nem célszerű a várható éves fogyasztást csökkenteni, ha a fogyasztási szokások valójában nem változtak. Ilyenkor ugyan kisebb havi számlák érkeznek, de az éves elszámolószámla jelentősen megemelkedhet. A részszámla mennyisége az online ügyfélszolgálaton és az applikációban módosítható.

A rezsihatár felett gyorsabban nőhet a tartozás

A jelenlegi rendszerben a lakossági ügyfelek felhasználási helyenként, mérési pontonként évi 2523 kilowattóra villamos energiát kaphatnak kedvezményes áron. A 2025. augusztus 1. és 2026. július 31. közötti kedvezményes évre is ez a mennyiség érvényes. A keretet naparányosan számolják, ami normál évben napi 6,91 kilowattórát jelent.

Az éves keret feletti fogyasztást lakossági piaci áron számolják el. Az A1 és A2 árszabásnál ennek bruttó végfelhasználói ára 70,104 forint kilowattóránként. Ez azért fontos, mert ha a részszámla alacsonyabb fogyasztással számol, miközben a tényleges felhasználás már jóval meghaladja a kedvezményes mennyiséget, az elszámoláskor nemcsak több kilowattórát, hanem a keret feletti rész magasabb egységárát is rendezni kell.

A havi átalány tehát nem garantálja, hogy a háztartás a kedvezményes sávon belül marad. Csak a fizetés időzítését teszi egyenletessé.

Mit jelenthet ez forintban?

Egy egyszerű példa megmutatja a kockázat nagyságát. Tegyük fel, hogy a részszámlákat évi 2500 kilowattórás várható fogyasztás alapján állítják ki, a háztartás azonban egy új elektromos fűtőberendezés miatt végül 4000 kilowattórát használ el. Az eltérés 1500 kilowattóra.

A fogyasztás döntő része ekkor már a 2523 kilowattórás kedvezményes keret fölé kerülhet. Az 1477 kilowattórás keret feletti rész A1 vagy A2 tarifán, 70,104 forintos bruttó árral számolva önmagában mintegy 103 500 forintot jelent.

Ehhez hozzáadódhat a részszámlákban még ki nem fizetett, kedvezményes áron elszámolandó mennyiség is.

A pontos végösszeg függ az árszabástól, az elosztói területtől, a számlázási időszakoktól és az addig kiszámlázott tételektől, de a példa jól mutatja, milyen gyorsan kialakulhat komoly hátralék.

Érdemes ezért nemcsak a mérőállást, hanem az évesített fogyasztást is figyelni. Ha például hat hónap alatt már elfogyott a korábban egy évre becsült mennyiség kétharmada, a részszámla módosítása indokolt lehet. A magasabb havi részlet kellemetlen, de általában kezelhetőbb, mint egyetlen nagy összegű elszámolószámla.

A túlfizetés sem mindig előny

Az ellenkező helyzet is előfordulhat. Ha a háztartás fogyasztása csökken, de a részszámla összege változatlan marad, az ügyfél hónapokon át többet fizethet a tényleges felhasználásánál. Ilyen lehet például egy hosszabb távollét, kevesebb lakó, korszerűbb készülékek használata, napelemes rendszer üzembe helyezése vagy tudatos energia-megtakarítás.

Az éves elszámoláskor a túlfizetés természetesen nem vész el. Az MVM tájékoztatása szerint azt lejárt tartozásba beszámíthatják, illetve eltérő rendelkezés hiányában a következő számlákban számolhatják el. Ettől azonban az ügyfél pénze akár hónapokig a szolgáltatónál maradhat, ami egy szűkös családi költségvetésben felesleges likviditási terhet jelenthet.

A mérőóra rendszeres ellenőrzése a legjobb védelem

Az átalányos fizetés mellett sem érdemes évente csak egyszer ránézni a villanyórára. Célszerű legalább havonta feljegyezni a mérőállást, majd összevetni azt az előző hónap adatával és a számlán szereplő várható éves fogyasztással. A fogyasztás gyors növekedése így már néhány hónap után láthatóvá válik.

Különösen fontos az ellenőrzés költözés, családlétszám-változás, elektromos fűtés bevezetése, új bojler, klíma vagy elektromos autó beszerzése után. Az MVM is azt javasolja, hogy jelentősebb új fogyasztó megjelenésekor módosítsák a havonta kiszámlázott részszámla mennyiségét.

Az éves leolvasást sem szabad félvállról venni. A mérő hozzáférését biztosítani kell, a következő leolvasás tervezett időpontja pedig a számlán megtalálható. Ha az elszámolás nem pontos mérőálláson alapul, a tényleges eltérés rendezése későbbre tolódhat.

Nem az átalány a hibás, hanem a figyelmetlenség kerülhet sokba

Az egyenletes részszámlázás önmagában nem kedvezőtlen, és sok család számára valóban kiszámíthatóvá teszi a havi kiadásokat. A veszély abból adódik, ha az ügyfél a változatlan számlaösszeget összekeveri a változatlan fogyasztással.

Aki átalányként fizeti az áramot, annak érdemes időről időre ellenőriznie a mérőállást, kiszámolnia az addigi éves fogyasztását, és szükség esetén módosítania a részszámla alapjául szolgáló mennyiséget. Néhány percnyi ellenőrzéssel elkerülhető, hogy az éves elszámoláskor váratlanul több tíz- vagy akár százezer forintos fizetési kötelezettség jelenjen meg.

A rendszeres ellenőrzés ezért nem adminisztráció, hanem a családi költségvetés védelme.