Bankbetétből befektetési alapokba vándorolt a lakossági megtakarítás
A befektetési alapok vagyona 11,5 százalékkal, míg a BAMOSZ Regiszter által érintett vagyonkezelt kör 6,3 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest Az információt szolgáltató vagyonkezelők és a BAMOSZ saját adatai alapján az intézményi megtakarítások teljes állománya 2010. március végén 8.849 milliárd forintot tett ki piaci értéken.
A vagyonkezelésben lévő eszközökön belül a befektetési jegyek mértéke jellemzően nőtt az elmúlt időszakban, s már a teljes vagyonkezelt vagyon 16,3 százalékát teszi ki. A nettósított vagyonkezelt vagyon - 4.607 milliárd forint - a nettó intézményes megtakarítások - 7.841 milliárd forint - 58,75 százalékát teszik ki.
Az évezred eleje óta a vagyonkezelt vagyonok csaknem hét és félszeresükre, a letétkezelt vagyonok pedig több mint nyolcszorosukra nőttek. Továbbra is a pénztárak és a biztosítók a vagyontulajdonosok két meghatározó intézményi csoportja. A BAMOSZ adatai alapján a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és a magánszemélyek vagyona a teljes vagyonkezelt állomány 1,5-2 százaléka körül volt az utóbbi időben, és trendszerűen csökkent, míg az egyéb intézményi befektetők (alapítványok, betétbiztosítási és befektető-védelmi alapok) adták a nem pénztári és biztosítói vagyonok nagyobb részét (a teljes vagyonkezelt állomány 4-5 százalékát).
Az összes kezelt vagyon több mint háromötöde pénztári, további közel harmada pedig biztosítói vagyon - hosszútávon a nyugdíjpénztárak által vagyonkezelésbe adott vagyon aránya trendszerűen nőtt, míg a biztosítóké fokozatosan csökkent, és ez a trend a negyedévben is jelentkezett, mivel a pénztári vagyonok gyorsabban bővültek a biztosítói vagyonoknál. A kezelt vagyon legnagyobb hányada, 3.386 milliárd forint a pénztárak (elsősorban nyugdíjpénztárak) számára kezelt vagyon.
A biztosítói vagyonon belül a befektetésekhez kötött biztosítások, a unit linked termékek részére kezelt vagyon a negyedévben az egyéb biztosítói vagyonoknál gyorsabban nőtt, a negyedév végére az összes kezelt vagyon 11,6 százalékát tette ki. Az egyéb befektetők vagyona szintén nőtt, bár arányuk némileg csökkent, a negyedév végén 7 százalék volt. A negyedévben az összesített részvényarány a pénztáraknál 34,8 százalékra csökkent, ezzel szemben nőtt a hazai betétek, és diszkontkincstárjegyek aránya. Csökkent viszont az államkötvényeké, a hazai állampapírok együttesen a pénztári portfoliók 52,9 százalékát jelentik.
"A befektetési jegyek aránya a pénztári portfoliókon belül 28,4 százalék volt az első három hónapban, ami továbbra is azt erősíti, hogy a külföldi befektetések jelentős részben a költséghatékonyság és kockázatkezelés szempontjából előnyösebb megoldást kínáló befektetési alapokon keresztül valósulnak meg." - magyarázta Temmel András.
A negyedévben a részvénypiacok, különösen a BÉT lendületesen erősödött: a részvények hozama ismét meghaladta a magyar állampapírokét, igaz az állampapírok hozama is elérte a 7 százalékot. A piaci mozgások eredményeként a negyedévben a pénztári vagyonkezelt vagyonok piaci értéke átlagosan 7,3 százalék körüli mértékben bővülhetett, míg a vagyon 7,5 százalékkal nőtt, ami azt mutatja, hogy a negyedévben 5 milliárd forint körüli friss tőke érkezhetett a pénztárakba. Megjegyzik, hogy a Regiszter indulása óta számított hat évben (a 2008-as év válság generálta veszteségeivel együtt is) 7,5 - 8,5 százalékos hozamot érhettek el a pénztárak.
A biztosítói vagyonok kisebb részét a unit-linked termékek teszik ki - ez az összesített adatok alapján 641 milliárd forint -, míg a nagyobb részt az egyéb biztosítói vagyonok (például a biztosítási tartalékok) jelentik - melyek negyedév végén 1.095 milliárd forintot tettek ki. A negyedév során a unit-linked portfoliókban nőtt a hazai, míg csökkent a külföldi részvények aránya, az együttes arány összességében 48,6 százalékra mérséklődött. Nőtt a hazai bankbetétek, a diszkontkincstárjegyek és az államkötvények, esett viszont a hazai egyéb kötvények aránya. Emellett a külföldi, kötvénytípusú eszközök aránya is nőtt.
A külföldi befektetések elsősorban befektetési jegyeken (nagyobb részt külföldi alapokon) keresztül történtek - a befektetési jegyek aránya 57,8 százalék volt az év első három hónapjában. A unit-linked termékek esetében a nagyobb részvényarány miatt a negyedéves piaci teljesítmények átlagosan 7,5 százalék körüli hozamot eredményezhettek, a vagyon 9,9 százalékos bővülése tehát azt jelentette, hogy a negyedévben az előző negyedévek tőkekivonása után ismét 15 milliárd forint körüli friss tőke érkezhetett a unit-linked termékekbe.
A biztosítók vagyona (a unit-linked termékeket leszámítva) a negyedév alatt 1,3 százalékkal nőtt, ami a 6,1 százalék körüli átlagos piaci teljesítmény figyelembevételével azt mutatta, hogy a negyedévben a biztosítói vagyont ismét jelentős tőkekivonás csökkenthette. Az egyéb kezelt portfoliók vagyonának több mint 84 százaléka továbbra is magyar állampapírokban található. Az egyéb portfoliókezelt vagyonok a negyedévben átlagosan 6 - 6,2 százalék körüli hozamot érhetett el, ennél az 5,3 százalékos negyedéves vagyonbővülés kisebb mértékű, azaz a negyedévben 2,5 -3 milliárd forint tőkekivonás történhetett az egyéb portfoliók esetében.
