Belebukott a bankbotrányba a Barclays vezérigazgatója is
Barclays kedden a Londoni Értéktőzsdén (LSE) jelentette be Diamond távozását. Előző nap a bank elnöke, Marcus Agius is lemondott, ő azonban a keddi tőzsdei közlemény szerint az új vezérigazgató kijelöléséig visszatér a Barclays-csoport igazgatótanácsának élére.
A brit bankszektort alapjaiban megrázó, teljes mértékben valószínűleg még fel sem göngyölített ügy előzményeként a brit pénzügyi felügyelet (FSA) feltárta, hogy a Barclays befektetési ágazatának kereskedői a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt és alatt manipulálták a globális, illetve az euróövezeti irányadó bankközi kamatlábakat, a Libort és az Euribort.
A manipuláció célja a hatósági gyanú szerint a pénzügyi válság előtt a Libor profitnövelő célú emelése volt, a válság elhatalmasodása után pedig a Barclays már inkább a bankközi hitelezés fő kamatlábának csökkentésével próbálkozott, igyekezve leplezni, hogy a cég milyen mértékű piaci stressz alatt állt.
A Libor - London interbank offered rate - a naponta megállapított londoni bankközi kamatláb, amelyet a kereskedelmi bankok által saját nagybani hitelköltségükről beterjesztett becslések alapján rögzítenek londoni idő szerint minden kereskedési nap délelőttjén. Ez a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlába, amely pénzügyi szolgáltatói adatok szerint a 360 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként; ez a világgazdaság teljes évi hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse.
Diamond ugyanakkor - keddi londoni sajtóértesülések szerint - "visszavágásra" készül, ugyanis állítólag "dühös", amiért az ügyben eljáró hatóságok csak a Barclays szerepére koncentrálnak, miközben már legalább húsz másik globális nagybank ellen is vizsgálat indult.
A keddi Financial Times bennfentes forrásait idézve azt írta, hogy Diamond - akit szerdán meghallgat a brit parlament alsóházának pénzügyi bizottsága - "potenciálisan kínos részleteket" hozhat nyilvánosságra a Barclays és a pénzügyi felügyeleti szervek közötti "ügyletekről", ha "nagyon megszorongatják".
A londoni gazdasági napilapnak nyilatkozó, az ügyet "jól ismerő" források szerint a felügyeleti hatóságok annak idején "pontosan tudták", hogy a Libor napi rögzítéséhez beterjesztett kereskedelmi banki hitelköltség-becslések nem azt a tényleges kamatszintet tükrözték, amelyen a bankok valójában hajlandók voltak egymásnak hitelezni a nagybani likviditáspiacon. A szabályozó intézmények azonban nem léptek közbe, tartva attól, hogy a hatósági fellépés még tovább destabilizálhatja az amúgy is pánik uralta piacokat.
Az ügyben mindenesetre már a súlyos csalási bűncselekmények felderítésére szakosodott brit nyomozóhatóság (SFO) is vizsgálódik. Az SFO még Diamond lemondása előtt bejelentette, hogy felvette a kapcsolatot a brit pénzügyi felügyelettel, és vizsgálja, hogy jogilag lehetséges-e bűnvádi eljárás megindítása a kamatmanipulációs botrányban érintett bankárok ellen. (MTI)
