Betesz a mezőgazdaságnak a nagyon magas belvíz
A MOSZ titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a talajok magas víztartalma nem kedvező a talajművelés szempontjából, a lazább talajokon jobban lehet mozogni a gépekkel, a kötött talajokon pedig csak nehézkesen. A belvizes területeken gyakorlatilag lehetetlen bármilyen talajmunkát végezni ezekben a napokban, különösen a kötöttebb talajokon, illetve az Alföldön.
A belvízzel elöntött terület nagysága a tavaszi idő nyomán csökkenőben van, de továbbra is több százezer hektáron még olyan magas a talaj víztartalma, különösen a felső rétegekben, hogy gyakorlatilag lehetetlenné teszi a tavaszi szántóföldi munkát. A szakember ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy egy héten belül azért be fognak indulnak a tavaszi munkák.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdálkodók nemcsak a nehézségek miatt óvakodnak a nehéz gépekkel a magas víztartalmú talajokra merészkedni, hanem azért is, mert kérgesítik, rombolják a földet, ha nem optimális állapotában művelik. A vetést nemcsak a vizes talaj, hanem a földbe kerülő magok számára még mindig hidegnek számító idő miatt sem lehet elkezdeni - tette hozzá Tóth István.
Megjegyezte, hogy bizonyos növények, így a borsó és a mák egy részét már elvetették, de ahhoz melegednie kell a talajnak, hogy a nagyobb kukorica, napraforgó vetéseket megkezdhessék. Az idén tavaszi vetési szándék nagyjából megegyezik a tavalyival, érdemi változás a szántóföldi termelésben nem tapasztalható. A gazdálkodók változatlanul úgy ítélik meg, hogy a napraforgót érdemes vetniük a többihez képest, a kukorica is jobb, mint az őszi vetésűek - magyarázta a szakember.
Hozzátette, hogy az előzetes adatok szerint napraforgóból tavaly 559 ezer hektárt vetettek be a gazdálkodók, búzából 1.142 ezer hektárt, őszi árpából 196 ezer hektárt, tavaszi árpából 126 ezer hektárt, kukoricából pedig 1.118 ezer hektárt. A MOSZ várakozása szerint az idén az őszi árpa vetésterület 1-5 százalékkal csökkenhet, a kukorica vetésterülete ellenben éppen ennyivel növekedhet.
Tóth István szerint sajnálatos ugyanakkor, hogy az árak és a várható termés egyaránt alacsony volt tavaly, nagy áremelkedésre utaló jelek pedig nincsenek a piacon, így a gazdálkodóknál bizonyos mértékben visszafogottabb a ráfordítások, a tavaszi vetésű növények alá való műtrágyánál például érezhetően elmaradtak az őszi vásárlások. Hasonlóan költségtakarékos gazdálkodás valószínűsíthető majd a növényvédőszereknél is - mondta a MOSZ titkára.
