Bini Smaghiról vitatkozott Berlusconi és Sarkozy
Berlusconi a brüsszeli tanácskozásról távozva újságíróknak elmondta: "Sarkozy dühös lett a Bini Smaghi-ügy miatt, és megkérte, hogy mondjon le pozíciójáról az EKB-nál". Hírügynökségi források szerint korábban informális megállapodás született Róma és az Elysée-palota között arról, hogy francia szakember kerülhet a frankfurti szervezet egyik - jelenleg az olasz Lorenzo Bini Smaghi által elfoglalt - alelnöki székébe, amennyiben az olasz Mario Draghit nevezik ki az EKB elnökének.
Jean-Claude Trichet, a jelenlegi elnök nyolc éves mandátuma október végén jár le, november elsején Mario Draghi, az olasz jegybank jelenlegi elnöke váltja. Az EKB elnöke és az olasz jegybankelnök mellett ugyanis három képviselője lenne Olaszországnak a szervezet kormányzótanácsában. Az EKB igazgatótanácsában ráadásul két olasz lenne, miközben egyetlen tag sem képviselné Franciaországot. Korábban rendre olyan hírek jelentek meg, hogy Bini Smaghi az olasz jegybank vezetője lesz, s egy ilyen ajánlatért hajlandó lenne távozni Frankfurtból.
Csütörtökön azonban Silvio Berlusconi hivatalosan is bejelentette: Ignazio Viscót, a jegybank egyik magas rangú alkalmazottját jelöli az olasz jegybank élére. Berlusconi azonban vasárnap azzal védekezett: "több magas rangú pozíciót is felajánlottunk neki, de mindegyiket visszautasította. Egy bizonyos ponton megkérdeztem (Sarkozyt): Mit csináljak? Tán öljem meg?". Az EKB működését szabályozó EU-s törvények a frankfurti szervezet függetlenségét mondják ki, így egyetlen alkalmazottját sem lehet politikai okokból visszahívni. Tovább bonyolítja a helyzetet egy, az EKB által készített belső jogi tanulmány, amelyet a Corriere della Sera olasz lap hozott nyilvánosságra hétfőn.
A frankfurti szervezet jogi szakértői - az olasz lap írása szerint - amellett érvelnek, hogy az igazgatótanácsi tagok távozásának nem szabad semmilyen módon sem kapcsolódniuk új tagok érkezéséhez, mivel ez a szervezet függetlenségét ássa alá. Az EKB szakértői szerint bármilyen igazgatótanácsi tag távozását a közvélemény előtt világosan meg kell magyarázni annak érdekében, hogy ne sérüljön a központi bank függetlenségébe vetett bizalom. Hangsúlyozzák: csak akkor szabad ilyen személyzeti változásoknak bekövetkezniük, ha a távozó szakember a korábban betöltött pozíciójával megegyező, vagy magasabb presztízsű pozícióba kerül. A Corriere della Sera szerint május 24-i keltezésű, a kormányzótanácsi tagoknak címzett dokumentumban úgy fogalmaztak: "ha az új külső kinevezés nem lenne hasonló rangú (...), az világossá tenné, hogy külső nyomásra történt a csere". (MTI)
