Boris Johnson volt brit külügyminiszter szerint az Egyesült Királyság a gyarmattá válás felé tart

Johnson, aki két év után távozott a külügyi tárca éléről, Theresa May miniszterelnöknek írt, hétfő este nyilvánosságra hozott levelében kifejti: a Brexit-folyamatnak a lehetőségekről és a reményről kellene szólnia, arról az esélyről, hogy lehet másképp, dinamikusabban intézni az ország ügyeit, és maximalizálni lehetne a nyitott, kifelé tekintő brit gazdaság előnyeit.
   
"Ez az álom haldoklik, mert megfojtja a felesleges kételkedés saját magunkban" - fogalmaz a volt brit külügyminiszter.
    

Boris Johnson szerint a kormány kulcsfontosságú döntéseket halogat, nem készült fel például arra, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló tárgyalások megállapodás nélkül zárulnak. Ennek következményeként úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság "a fél-Brexit felé" tart, amelyben a brit gazdaság jelentős részeit továbbra is hozzáláncolják az uniós rendszerhez, de úgy, hogy e rendszer felett Londonnak nem lesz ellenőrzése - áll a volt külügyminiszter levelében.
   
Johnson szerint a brit kormány jelenlegi Brexit-irányvonala olyan, mintha egy hadsereg előőrse fehér zászlót lobogtatva indulna a csatába.

Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
   
Boris Johnson lemondásának közvetlen előzményeként, pénteken Theresa May és kabinetjének tagjai a chequersi kormányfői rezidencián tartott, kihelyezett ülésen javaslatcsomagot fogadtak el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról.
   
A javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyent a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora látni szeretett volna. Jóllehet az indítványt Johnson is elfogadta, hétvégi londoni sajtóbeszámolók szerint azonban később keresetlen - enyhébb trágárságokat sem nélkülöző - kifejezésekkel illette a dokumentumot.
   
Az Európai Bizottság számára kidolgozott legújabb brit kormányzati indítvány egyik legsarkalatosabb eleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, biztosítva a "súrlódásmentes" kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között a Brexit után is.
   
A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.
   
Theresa May miniszterelnöknek küldött hétfő esti levelében Johnson kifejti: véleménye szerint mindez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság egyértelműen "a gyarmati státus felé vette az irányt".
   
Theresa May a Downing Street által ismertetett válaszlevelében közölte, hogy sajnálkozással és "némi csodálkozással" vette kézhez egykori külügyminisztere levelét. A kormányfő szerint ugyanis a pénteki chequersi értekezlet gyümölcsöző volt, az ott elfogadott javaslatok tiszteletben tartják a brit EU-tagságról két éve tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos arányú győzelmével végződött - népszavazás eredményét, lehetővé teszik, hogy Nagy-Britannia visszaszerezze ellenőrzését határai, törvényei és pénze felett, megszüntetve az unión belüli szabad mozgás alapelvének érvényesítését, és véget vetve azoknak az időknek, amikor London hatalmas összegeket fizetett a brit adófizetők pénzéből az Európai Uniónak.
   
May szerint ha Johnson nem tudja támogatni az Egyesült Királyság érdekeit szolgáló megállapodás megkötését az EU-val, akkor helyesen tette, hogy lemondott.