Brexit: Nem létezik jobb megoldás?
Theresa May hétfő délután tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit az előző napi brüsszeli EU-csúcsról, amelyen jóváhagyták a kilépési megállapodást és a jövőbeni kapcsolatokat körvonalazó politikai deklarációt.
A kormányfő kijelentette: a csúcsértekezleten az uniós társállamok vezetői is igen egyértelművé tették számára, hogy ennél jobb megállapodás nem érhető el.
May szerint ha a brit parlament leszavazza az egyezményt, akkor "minden kezdődhet elölről", és senki nem tudja, hogy ebben az esetben mi történne. Az viszont bizonyos, hogy a megállapodás elutasítása még nagyobb megosztottságot, még több bizonytalanságot teremtene, ennek minden kockázatával együtt - hangsúlyozta a brit miniszterelnök.
A londoni alsóház várhatóan december második hetében szavaz a megállapodáscsomagról, de a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki pártok frakcióin belül is rendkívül erőteljes bírálatok érik az egyezményt.
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
Ebben a helyzetben jelenleg kérdéses, hogy az elfogadáshoz a kormány biztosítani tudja-e a parlamenti többséget, különös tekintettel arra, a Konzervatív Párt a tavalyi előrehozott parlamenti választásokon elvesztette addigi csekély alsóház többségét is. Emiatt a kormány jelenleg a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a tory Brexit-táborhoz hasonlóan rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciójának eseti külső támogatásával tud csak elfogadtatni komolyabb horderejű törvényjavaslatokat.
A DUP vezetése is többször jelezte azonban, hogy ha a Brexit-megállapodáscsomag a jelenlegi formájában kerül decemberben a parlament elé, akkor a DUP-frakció nem fogja megszavazni, sőt a párt a konzervatívok külső támogatásáról kötött megállapodást is felülvizsgálhatja.
A DUP és a keményvonalas konzervatív Brexit-tábor egyaránt azt kifogásolja a legerőteljesebben, hogy a megállapodás alapján egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, tartalékmegoldásként az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre átfogó megállapodás a majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszerről.
A bírálók szerint azonban az egyezményben nincs garancia arra, hogy az Egyesült Királyságban nem marad érvényben meghatározatlan ideig, akár véglegesen az EU vámszabályozási rendszere.
Theresa May hétfői alsóházi beszámolójában mindazonáltal hangsúlyozta: London és az EU egyaránt maradéktalan elkötelezettséggel törekszik arra, hogy az átmeneti időszak lejártáig, 2021 elejére már érvényben legyen az új kétoldalú kapcsolatrendszer szabályrendszere. Hozzátette: a kilépési megállapodás jogi kötelezettséget is tartalmaz arra, hogy az Egyesült Királyságnak és az EU-nak mindent meg kell tennie a tartalékmegoldás alkalmazásának elkerülésére.
May szerint még akkor sem kötelező e megoldás alkalmazása, ha 2020 végéig nem sikerülne kialakítani a majdani kapcsolatrendszer végleges kereteit, mert megvan a lehetőség az átmeneti időszak rövid idejű meghosszabbítására is.
A kormányfő hozzátette: ha mégis érvénybe lép a tartalékmegoldás, a megállapodáshoz csatolt jogi szöveg egyértelművé teszi, hogy ez csak átmeneti időszakra szólhat.
Theresa May kijelentette, hogy a vasárnapi EU-csúcson aláírt egyezménycsomag "a" megállapodás, és ennek elfogadása szolgálja az Egyesült Királyság nemzeti érdekeit.
Előző este, a BBC televíziónak nyilatkozva Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is úgy fogalmazott, hogy ez "a" megállapodás, egyben ez a lehető legjobb megállapodás az Egyesült Királyság számára, és ez az egyetlen lehetséges megállapodás.
Hozzátette, hogy ha a londoni alsóház erre nemet mond, akkor az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki jövőre az EU-ból.
