Brexit: Nem változik a kilépés menetrendje

A két külügyminiszter közös tájékoztatóján Boris Johnson kérdésre válaszolva kiemelte: tudomásul kell venni, hogy az uniós tagságról tartott népszavazáson a többség a kilépés mellett döntött, ezért a kormány végre is hajtja a Brexitet, a londoni felsőbíróság végzése miatt pedig a legfelsőbb bírósághoz fordul.
   
A brit diplomácia vezetője hangoztatta, hogy Nagy-Britannia nem fordít hátat Európának, és a Brexit mindenkinek a javára válhat. A folyamatából mindkét fél - Nagy-Britannia és az EU is - "győztesen" kerülhet ki, megfelelő hozzáállással "nyertes-nyertes helyzetet" lehet kialakítani.
   
Frank-Walter Steinmeier hangsúlyozta, hogy továbbra is a jó viszony fenntartására kell törekedni Berlin és London kapcsolatában, azonban a kilépési tárgyalásokat minél hamarabb el kell kezdeni, és el kell kerülni, hogy a londoni felsőbíróság végzése nyomán elhúzódjék az ügy, mert az mindenkinek csak ártana.
    

A német külügyminiszter kormánya álláspontját ismét rögzítve aláhúzta, a brit uniós tagság megszűntetése nem eredményezheti azt, hogy Nagy-Britannia megőrzi a hozzáférést a közös uniós belső piachoz, és megválik az EU-tagság "kevésbé vonzó" elemeitől.
   
A londoni felsőbíróság csütörtöki végzése azt jelenti, hogy a brit parlamentnek meg kell szavaznia a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza az uniós tagság megszüntetését, aktiválásával elindul a kilépési folyamat, a tárgyalásokra kétéves időkeretet biztosít.
    

A londoni kormány szerint a cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik, és nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután az EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a többség a kilépésre voksolt.
    

Theresa May miniszterelnök nemrégiben közölte, London legkésőbb 2017 első negyedévének végéig bejelenti az 50. cikkely aktiválását. A bírósági végzés azonban elvileg azt is jelentheti, hogy ez a hivatalos aktus akár hónapokat is késhet.