Brit bankbotrány - bűnügyi eljárás indulhat a kamatmanipuláció ügyében

Az SFO hétfőn jelentette be, hogy az ügyben már felvette a kapcsolatot a brit pénzügyi felügyelettel (FSA), és most azt vizsgálja, hogy jogilag lehetséges-e bűnvádi eljárás megindítása az ügyben érintett bankárok ellen. Hétfőn - a már előző nap kiszivárgott értesüléseknek megfelelően - lemondott a botrányban érintett legnagyobb pénzintézet, a Barclays bankcsoport elnöke, Marcus Agius.
    

Hétfői közleményében Agius elismerte, hogy a történtek a banknál eluralkodott "elfogadhatatlan magatartási normákról tanúskodnak", és az eset "pusztító erejű csapást mért a Barclays megítélésére". A távozó bankelnök elismerte azt is, hogy mindezért ő viseli a végső felelősséget, és ezért döntött úgy, hogy lemond.
    

A Barclays a legnagyobb pénzintézet, amelynek szerepére eddig fény derült az ügyben, de már más óriásbankok is vizsgálat alatt állnak, köztük például a Royal Bank of Scotland és az HSBC.
    

A brit pénzügyi felügyelet és a Barclays a múlt héten bejelentette, hogy a bank 290 millió font (csaknem 110 milliárd forint) bírságot fizet. Ez minden idők legnagyobb banki pénzbüntetése globális szinten is.
    

A büntetés előzményeként az FSA feltárta, hogy a Barclays befektetési ágazatának kereskedői még a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt manipulálták a globális, illetve az euróövezeti irányadó bankközi kamatlábakat, a Libort és az Euribort. A manipuláció célja a hatósági gyanú szerint olyan benyomás keltése volt, hogy a bank a nagybani likviditáspiacon olcsóbban tud finanszírozáshoz jutni.    
    

A Libor -  London interbank offered rate - a naponta megállapított londoni bankközi kamatláb, amelyet a kereskedelmi bankok által saját nagybani hitelköltségükről beterjesztett becslések alapján rögzítenek londoni idő szerint minden kereskedési nap délelőttjén. Ez a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlába.
    

Pénzügyi szolgáltatói adatok szerint a Libor 360 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként; ez a világgazdaság teljes évi hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse. A Libor közvetlenül befolyásolhatja a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók értékét, közvetve pedig hatást gyakorolhat például a lakossági jelzálogkamatokra, a hitelkártya-használati díjakra, vagy akár a gépjárműhitelek kamataira. A világ egyik legtekintélyesebb jegybankja, a Svájci Nemzeti Bank irányadó kamata is a svájci frankra számított háromhónapos londoni bankközi kamatcél. (MTI)