Brüsszel 0,3 százalékos GDP csökkenésre számít az euróövezetben
Az EU javaslattevő-végrehajtó intézménye rendszeresen elemzi a tagországok gazdasági mutatóit és kilátásait. Ilyenkor, februárban úgynevezett köztes előrejelzést szokott közzétenni, de csak a hét legnagyobb uniós nemzetgazdaságról. Ezúttal, kivételesen, mind a 27 tagország tekintetében elvégezték a köztes elemzést. A jelentés emlékeztetett arra, hogy a válságból való kilábalás tavaly váratlanul megtört.
Ennek hatása - állapították meg a brüsszeli elemzők - áthúzódik 2012 első két félévére is, így csak az esztendő második felében várható szerény gazdasági növekedés. Éves szinten azonban az EU szintjén stagnálás, az euróövezetben pedig enyhe, 0,3 százalékos recesszió lesz. Ez 0,6 százalékponttal rosszabb kilátás az EU tekintetében, és 0,8 százalékponttal rosszabb az euróövezet tekintetében, mint a tavaly november 10-én közzétett előzetes becslés. A szóródás jelentős az egyes EU-országok között. Kilenc tagállamban várnak idén visszaesést, egyben stagnálást, és tizenhétben növekedést.
A legnagyobb arányú - 2 százalék fölötti - növekedésre Lettországban, Litvániában és Lengyelországban számítanak, a legrosszabb adat pedig Görögországban (-4,4 százalék) és Portugáliában (-3,3 százalék) várható. A magyar gazdaság szempontjából különösen jelentős német gazdaságban idén 0,6 százalékos növekedés lesz az Európai Bizottság szerint. Rosszak viszont a kilátásai Olaszországnak, ahol 1,3 százalékos recessziót jósolnak Brüsszelben. Az euróövezeten kívüli tíz EU-tagország közül egyedül Magyarországon várható idén GDP-csökkenés az uniós végrehajtó testület szerint.
A 2012-es inflációs várakozások valamelyest növekedtek a tavaly őszi előrejelzéshez képest: most EU-szinten 2,3, euróövezeti szinten 2,1 százalékot várnak. Az áremelkedéshez - állapította meg a jelentés - nagyban hozzájárul az energia drágulása és a közvetett adók növekedése. "Bár a növekedés leállt, látjuk az európai gazdaság stabilizálódásának jeleit. A gazdasági hangulat még mindig nyomott, de a pénzügyi piacokon enyhül a feszültség" - értékelte a folyamatokat Olli Rehn. Szerinte immár sok olyan lépést megtettek, ami lényegbevágó volt a pénzügyi stabilitás megteremtése, a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés megalapozása érdekében. Most - tette hozzá - határozott cselekvéssel el lehet indulni a stabilizációtól a növekedésösztönzés és állásteremtés felé. (MTI)
