Budapesti FAO ülés tárgyalja hogyan hat az éghajlatváltozás az állati betegségekre

A két nap során a mintegy 40 országból érkező több mint 150 résztvevő (kormányzati és civil szervezetek képviselői, gazdálkodó szervezetek, szakértők) ezen témát vitatja meg a Földművelésügyi Minisztériumban. Emellett a FAO közelmúltbeli tevékenysége a női egyenjogúság és a szociális védőháló kapcsán is fontos része a programnak.

„1949-es alapítása óta a Bizottság egyfajta szakmai arénaként vagy ha úgy tetszik fórumként szolgál”, mondta Reuben Sessa, az Európai Mezőgazdasági Bizottság titkára és a FAO klímaváltozás és energiaügyi szakértője. „Újdonság, hogy idén az esemény egy fókusztémát kapott, ami lehetővé tette, hogy az országok az adott

terület szakértőit delegálják.”

Állattartás és változó éghajlat

Az Európa és Közép-Ázsia régióban hatalmas különbségek lehetnek agrár-ökológiai szempontból és az állattartás gyakorlatát tekintve is. Állatok szabadon legelnek Közép-Ázsia sztyeppéin, a Balkán-hegység lankáin, de az intenzív tartásra is láthatunk példát, főként Közép- és Nyugat-Európában. A legsűrűbben lakott középső sáv, ami Európát köti össze Ázsiával, mintegy „járvány selyemútként” szolgál a határokon átnyúló állati betegségeknek – és az átjárás mindkét irányba működik, olvasható az egyik háttéranyagban.

A legsűrűbben lakott középső sáv, ami Európát köti össze Ázsiával, 
mintegy „járvány selyemútként” szolgál 
a határokon átnyúló állati betegségeknek

A madárinfluenza, az afrikai sertéspestis és újabban a szarvasmarha bőrcsomósodáskór – csak hogy néhányat említsünk – már megjelent a térségben, kihívás elé állítva a köz- és állategészségügyi rendszereket. Az éghajlatváltozás miatt a kórokozók, vagy a hordozók viselkedése is változhat, felgyorsulhat a betegségek terjedése, esetleg újak léphetnek színre.

„Mi a FAO-nál az összefogásban hiszünk”, mondta Sessa, hangsúlyozva a „modern technológiák használatát a betegségek nyomon követésében és felismerésében, illetve a hatékony szakpolitikai döntések meghozatalában”, amivel elkerülhető lehet az új járványok kialakulása.

Egy másik haszonállattartáshoz kapcsolódó jelenség  (egyre növekvő gazdasági és társadalmi költségekkel) az antimikrobiális rezisztencia – amikor a gyógyszerek hatékonysága, melyek az állatokat és minket embereket hivatottak védeni a fertőzésektől, csökken. Ez akár természetesen is kialakulhat, de napjainkban mintha egyre gyakrabban találkoznánk vele. Ennek oka az antimikrobiális szerek egyre szélesebb körű és gyakran nem megfelelő használata, például növekedés serkentés céljából.

Ahogy a határokon átnyúló betegségek esetében, az adatok megléte és elemzése kulcsfontosságú a tájékozott döntéshozatalhoz, jobb stratégiák kidolgozásához és a tényleges lépésekhez. A FAO pedig kész a megfigyelés, korai előrejelzés, felismerés és rizikóelemzés koordinálására.

Befogadó növekedés

Az Európai Mezőgazdasági Bizottság ülésére érkezők megismerhetik, mit ért el eddig a FAO budapesti Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodája a vidéki nők helyzetének javítása terén. Az egész régióra kiterjedő stratégia (2016-2017) jelenti majd az alapot ehhez és a jövőbeli lépések megtervezéséhez.

Amint az az egyes országokat górcső alá vevő elemzésekben is olvasható, a nemek közti egyenlőtlenség hátterében leginkább társadalmi szokások állnak és a helyzetet tovább nehezíti a nők akadozó hozzáférése az erőforrásokhoz is. Egyrészt természetesen fontos a figyelemfelhívás, de ezen túl szükség van a nők gazdasági lehetőségeinek kiszélesítésére is.