Chruchill rossz döntése és a válság
Az aranyalaphoz való visszatérést, amely az 1924-es költségvetés része volt, közgazdászokkal és a jegybankkal folytatott hosszas konzultációk előzték meg. Egy Churchill által rendezett vacsorán a kérdést többek között John Maynard Keynes közgazdásszal és Sir Otto Niemeyerrel, a kincstár pénzügyi ellenőrével is megvitatta, és bár többek - köztük maga Churchill is - kételkedtek, végül mégis az aranyalap mellett döntöttek.
A döntés nyomán írta Keynes The Economic Consequences of Mr. Churchill (Mr. Churchill pénzügyi következményei) című művét, amelyben azt állította: az, hogy 1925-ben a háború előtti árfolyamon (£1=$4.86) tértek vissza az aranystandardhoz, kiváltó oka volt a nagy gazdasági világválságnak.
Churchill később élete legnagyobb hibájának tartotta, hangsúlyozva, hogy nem közgazdász, és hogy Montagu Normannek, a Bank of England kormányzójának tanácsát követte.
Ugyanakkor már abban az időben, a korábbi pénzügyminiszterrel, Reginald McKennával folytatott beszélgetések során, Churchill elismerte, hogy a döntés és az azt követő, magas kamatokkal operáló gazdaságpolitika káros volt, és azt állította, alapvetően politikai okok álltak a háttérben - a háború előtti feltételekhez való visszatérésbe vetett hite.
Forrás: Wikipedia