Cséfalvay - a kormány a kihívásokra gyorsan válaszolt

 A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az MTI-nek adott interjúban kifejtette: a magyar kormány - más európai kormányokhoz hasonlóan - három jelentős kihívással nézett szembe. Az eurózóna válságjelenségeire adott gyors válaszok igényével, a válság terheinek és kockázatainak megosztásával, valamint a pénzügyi stabilitás, a gazdasági növekedés és a pénzpiaci bizalom egyensúlyának megteremtésével.
    

Véleménye szerint a kormány gyorsan reagált a folytonosan változó európai gazdasági helyzetre, de elismerte, néha talán túl gyorsan is. "A kormány külső és belső megítéléséből úgy tűnik, nem jutott mindig elég idő arra, hogy megmagyarázzuk, mit és miért teszünk. Ezt korrigálni kell" - mondta. A gyorsaság nem mindig erősítette a kiszámíthatóságot, és olykor a széles körű egyeztetés is elmaradt.
    

Jelentős fegyverténynek tartja viszont, hogy a pénzügyi konszolidáció két év alatt befejeződött, az államháztartás hiánya idén és jövőre az uniós előrejelzés szerint is a GDP 3 százaléka alatt lesz, amire az elmúlt két évtizedben nem volt példa. "Ehhez trendforduló kellett az adósságban és a deficitben is" - mondta. Hozzátette: "túl vagyunk egy nehéz, turbulens éven, a következő esztendők feladata a javuló államháztartási trendek megtartása lesz".
    

A fő választóvonalat az egyes európai országok között Cséfalvay Zoltán szerint nem is annyira a deficit és az adósság jelenti, hanem az, hogy a kormányok - a pénzügyi stabilitás mellett - véghez viszik-e a versenyképességet javító reformokat. Magyarország a pénzügyi konszolidációval párhuzamosan elindította az egyes gazdasági területek strukturális átalakítását is.
    

A reformok törvénykezési része gyakorlatilag minden területen befejeződött, mondta Cséfalvay Zoltán. Kivételt jelent a közösségi közlekedés átalakítása és az önkormányzati reform. Utóbbi ugyan már elindult, de az idén és jövőre is tart még.
    

A reformok közül az egyik legfontosabbnak azt tartja, hogy most már - a kormány elkötelezettségén kívül - intézményi és törvényi feltételek is megakadályozzák az eladósodottság növekedését.
    

Az államtitkár versenyképességi szempontból kulcselemnek nevezte a munkaerőpiac átalakítását. Úgy vélte: az új Munka törvénykönyve sokkal rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot, nagyobb teret ad a munkavállaló és a munkaadó közötti megegyezéseknek. Megszületett a duális szakképzési rendszer, és átalakult a közfoglalkoztatás, a munkanélküli ellátás és a nyugdíjrendszer is. Az intézkedések nagyon erős kínálati oldali munkaerőpiaci politika részei. Erre a keresletet a külpiaci nyitás, a befektetés-ösztönzés és az alacsony társasági adó teremti meg, de a helyzetet a gazdasági válság nehezíti.
    

Az egykulcsos adórendszer jövőre már valóban egyszerű is lesz, amitől a fogyasztás növekedését és a gazdaság fehérítését is várják - fejtette ki. Az utóbbinak Cséfalvay Zoltán szerint már mutatkoznak a jelei. Az egykulcsos szja politikai üzenete pedig az, hogy az állam nem sújtja aránytalanul nagy teherrel a magasabb hozzáadott értéket előállítókat.
    

Így a vállalkozások számára jobban megéri a képzett munkaerő alkalmazása - tette hozzá. A marginális adókulcs csökkentésének köszönhetően tavaly mintegy 60 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és az adatok azt mutatják, hogy főleg a képzettek előtt nyílt meg a munkaerőpiac.
    

Új adók már nem lesznek - ígérte az államtitkár, aki szerint, ha lesznek is adóváltozások, azok a terhek csökkenését jelentik majd.
    

Ezekhez a reformokhoz kellett 2010-ben időt nyerni, a költségvetés stabilizálása mellett éppen ezt szolgálták az egyedi intézkedések, mint az időlegesen, három évre kivetett különadók. Úgy vélte: a kétharmados kormánytöbbség egyik legfontosabb előnye az volt, hogy véghez lehetett vinni a reformokat.
    

A reformokat megalapozó törvények megszülettek, most már a finomhangolás következik - mondta, elismerve, hogy az óriási törvénykezési munkába csúszhattak hibák, amelyeket korrigálni kell.
    

Az államtitkár értékelése szerint a kormány két olyan "bónuszfeladatot" is megoldott, amelyekkel más európai országnak nem kellett foglalkoznia: a devizahitelesek problémáját, és a nyugdíjrendszer átalakítását. Utóbbival megszűnt az a helyzet, hogy a kötelező magánpillér minden évben 1,5 százalékkal növelte a költségvetési hiányt, és ez ma szintén hozzájárul a hiány 3 százalék alatt tartásához.
    

A devizahitelesek megsegítésére kidolgozott programokat is fontos gazdaságpolitikai eredménynek tartja az államtitkár, jelezve: itt nem volt minta, amit másolni lehetett volna. A megoldásoknál a kockázatok és a terhek megosztására törekedtek. 2017-re, mire az árfolyamgát kifut, a stabilizáció és a reformok meghozzák az eredményeket, várhatóan az euró-válság is megoldódik, így 5 év múlva a devizahitelesek jobb helyzetben folytathatják az aktuális árfolyamon való a törlesztést, mint most.
    

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint. (MTI)