2015. 12. 29. 13:55
Nagyobb, szélesebb társadalmi vitát kiváltó konfliktusok nélküli belpolitika, a Keletre, illetve Közép-Európára koncentráló aktív külpolitika és erősödő gazdasági fejlődés jellemezte Csehországot 2015-ben, lényegében a parlamenti és az elnökválasztási ciklus közepén.
A következő parlamenti választás 2017 őszén, az államfőválasztás 2018 elején esedékes, így ezek még nem befolyásolták a belpolitikai helyzet alakulását. Ha most parlamenti választást tartanának, a kormánykoalíciós pártok többsége az alsóházban tovább emelkedne - jelzik a közvélemény-kutatások. Az államfőválasztással kapcsolatban a sajtó felfigyelt Andrej Babis pénzügyminiszter, az ANO (Igen) mozgalom egyik őszi nyilatkozatára, miszerint el tudja képzelni, hogy a mozgalom a következő elnökválasztáson Milos Zeman jelenlegi államfő mellett állna ki. Zeman azonban nem nyilatkozott arról, hogy újra jelölteti-e magát a tisztségbe.
A 2014 januárjától hatalmon lévő hármas kormánykoalíció - Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), ANO (Igen) mozgalom és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) - továbbra is stabil többséggel rendelkezik a 200 tagú alsóházban, és az elmúlt két évben csak két minisztert cserélt le. A kormány idén január elsejével újra 3-5 százalékkal emelte a közalkalmazottak bérét és hatályba lépett a közalkalmazottak helyzetét stabilizáló törvény, amelynek célja, hogy az állami apparátust ne lehessen minden választás után lecserélni.
A felmérés szerint az év folyamán mérsékelten tovább nőtt a kormányba vetett bizalom, amely 50 százalék körül vagy felette mozog.
A kormányoldalnak jelenleg többsége van a parlament mindkét házában, így törvényjavaslatai általában nagyobb gond nélkül átmennek.
A három koalíciós párt közül a felmérések szerint az Andrej Babis milliárdos pénzügyminiszter vezette ANO (Igen) mozgalom lett a legnépszerűbb. A 2013-as őszi képviselőházi választáson 19,5 százalékot szerzett mozgalom népszerűsége ma meghaladja a 30 százalékot. A CSSD népszerűsége, a választásokon szerzett több mint 20 százalékról mára 26-28 százalékra nőtt, míg a KDU-CSL támogatottsága 7-8 százalék körül stabilizálódott.
A kormánykoalícióban volt néhány nyílt vita Bohuslav Sobotka miniszterelnök és Andrej Babis pénzügyminiszter, illetve pártjaik, a CSSD és az ANO között, de súlyosabb nézeteltérések nem merültek fel.
Tény azonban, hogy a választások óta Babis népszerűsége nagyon megugrott, jelenleg ő az ország legnépszerűbb politikusa.
Az év folyamán - elsősorban a migránsválság kezelése következtében - nagyon megugrott Milan Chovanec szociáldemokrata belügyminiszter népszerűsége, és megerősödött pozíciója is. A migránsválsággal kapcsolatban a cseh kormányzat több megelőző biztonsági intézkedést is hozott, hogy az esetleges menekülthullám ne érje váratlanul.
A migránsválság - Magyarországtól eltérően - konkrétan nem nagyon érintette Csehországot. A bevándorlók tömegei elkerülik az országot és nem akarnak ott letelepedni. Bár a cseh rendőrség az év 11 hónapjában mintegy 8 ezer illegális bevándorlót vett őrizetbe, ami háromszorosa a korábbi évek átlagának, menedéket csak néhány ember kért.
A külpolitikában Csehország a Bohuslav Sobotka vezette kormány alatt irányt váltott: mára láthatatlanná vált az emberi jogokra koncentráló úgynevezett "haveli vonal", s helyette megerősödött a cseh gazdasági érdekek érvényesítésére koncentráló új külpolitikai irányzat. Ezt a vonalat az államfő is támogatja. Bizonyítják ezt Milos Zeman kínai és oroszországi látogatásai. Sobotka miniszterelnök szintén járt Kínában, a kaukázusi volt szovjet köztársaságokban, és vezető kínai és dél-koreai politikusok vendégeskedtek Prágában. Csehország és Kína, illetve Dél-Korea között közvetlen repülőjárat nyílt és a felek számos fontos kétoldalú gazdasági megállapodást írtak alá.
Csehország, amely 2015 júliusa óta a visegrádi csoport soros elnöke, igen aktív e szerepében. Rendkívüli kormányfői és külügyminiszteri csúcstalálkozót rendezett migrációs ügyben, s a visegrádi kormányfők a dél-koreai elnökkel is tárgyaltak. Hasonló visegrádi találkozót terveznek a csehek 2016 júniusában a Benelux-térség országaival. A V4-es államfők pedig a horvát elnökkel tárgyaltak októberben Prágában.
A migrációs válsággal összefüggésben Prága összeurópai megoldást szorgalmaz. A többi visegrádi országgal együtt a hangsúlyt a schengeni határok védelmére helyezi és elutasítja a menekültek kvóták szerinti elosztását. Ebben a cseh politikai osztály és a társadalom között nincs ellentét. A cseh és a magyar álláspont között sincs e téren különbség és Prága azonnal segítséget ajánlott fel és nyújtott is Budapestnek a schengeni határok őrzésében.
A cseh-magyar viszony minden téren nagyon jónak mondható. Az, hogy decemberben a cseh külügyminiszter Kövér László házelnök Benes-dekrétumokat érintő kijelentése miatt bekérette Pető Tibor prágai magyar nagykövetet, érdemben nem befolyásolta Prága és Budapest rendkívül jó és széleskörű kapcsolatait.
A cseh sajtó, amely korábban aránylag gyakran és élesen bírálta Orbán Viktor és kormányának tevékenységét, 2015-ben jóval pozitívabb hangnemben írt Magyarországról.
A cseh gazdaság 2015-ben a vártnál jobban teljesített, az éves gazdasági növekedés az első kilenc hónap alatt meghaladta a négy százalékot, a munkanélküliségi ráta hat százalék körül mozog és az infláció egy százalék alatt van, minek következtében a jegybank továbbra is beavatkozik a piacon, hogy tartsa a mintegy 27 koronás euróárfolyamot. Ez segített a cseh exportnak, amely tartósan többletet termel. A beavatkozások megszüntetésével a jegybanki vezetők nyilatkozatai szerint legkorábban 2016 őszén lehet számolni.
(MTI)
