Csődvédelmet kért a Vértesi Erőmű
A társaság tájékoztatása szerint a helyzet kialakulásának legfőbb oka a System Consulting Zrt.-vel 2008-ban létrejött villamosenergia-szállítási szerződésekből származó kár. Az erőműnek 2010 augusztus 30-ig több mint 6 millió eurót kellene kifizetnie azoknak az áramkereskedőknek, akiknél a System Consulting Zrt. megrendelésére kapacitásokat kötött le.
Amikor a System visszalépett, a kereskedők a Vért ellen indítottak kártérítési pert. Az MTI úgy tudja, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, amelyet másfél évvel ezelőtt a Vért feljelentésére indítottak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés alapos gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen.
A csődvédelem azonnali 90 napos fizetési haladékot jelent a társaság számára. A Vért közölte, hogy a három hónap alatt a vállalat elkészíti a fizetőképesség helyreállítását célzó programot, egyezségi javaslatot készít elő mind a hitelezők, mind a munkavállalók számára, és tárgyalásokkal kívánja elősegíteni a térség távhő-ellátásának hosszú távú megoldását. Rajnai Gábor, Oroszlány polgármestere az MTI-nek elmondta, a közgyűlés napirendjén hat- és nyolcmilliárd forintos tőkeemelés is szerepelt, ezt azonban a közel 100 százalékban tulajdonos Magyar Villamos Művek nem szavazta meg.
A Vértesi Erőmű bezárásának következményei Oroszlányban beláthatatlanok, 1500 ember veszítené el munkahelyét, és veszélybe kerülne a város távfűtése - tette hozzá a polgármester. A városnak hosszú távú szerződése van a távhőellátásra az erőművel, amely három év alatt mondható fel. A kapcsolt villamosenergia-termelés miatt a távhőár a harmadik legalacsonyabb az országban, de ez a pozíció áramtermelés nélkül nem tartható, így 30-40 százalékos lakossági áremelkedés is elképzelhető.
A Vértesi Erőművet az MVM csoport korábbi vezetője "szociálpolitikai központ"-nak nevezte, utalva arra, hogy nem tudják annyiért eladni az áramot, mint amennyiért megtermelik, ezért havonta egymilliárd forint támogatást kapnak az MVM-től. Ezen kívül évente közel 8 milliárd érkezik az erőműbe a szénfillérből, az ország utolsó mélyművelésű szénbányája, a Márkushegyi Bányaüzem fenntartására. A választások előtt elhangzott, hogy a Vértesi Erőmű gazdasági értelemben csődben van, viszont a kormány - foglalkoztatáspolitikai indokkal - életben akarja tartani még egy ideig.
A továbbműködtetésre kormányhatározat kötelezi a Magyar Villamos Műveket. A társaság a veszteségek csökkentése érdekében korábban megvált 240 szerződéses erdélyi bányásztól, 2009-ben pedig 450 saját dolgozót bocsátott el. Közülük 257 embert érintett a csoportos létszámleépítés, ők közel másfél éves átlagkeresetüknek megfelelő végkielégítéssel távozhattak, ennek költsége 1,6 milliárd forint volt.
