Csökkenhet az MNB alapkamat a váltás után - elemzők
Az RBC Capital Markets globális befektetési csoport londoni részlegének stábja magyarországi tájékozódó megbeszélései alapján azt írta, hogy az MNB nézetei szerint bármely új monetáris tanácsi tag köteles a jegybank megbízatásában szereplő árstabilitási célkitűzés teljesítéséért dolgozni. A cég elemzői azonban megerősítették azt a korábban is hangoztatott véleményüket, hogy a módosított jelölési rend alapján kinevezett négy új monetáris tanácsi tag "valószínűleg nagyobb rokonszenvvel viseltet majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra, (sőt) túl magasra emelkedett".
Az RBC Capital Markets szerint a testületben többségbe kerülő új tagoknak elvben lehetőségük lesz az eddig végrehajtott 0,75 százalékpontnyi MNB-kamatemelés legalább egy részének visszafordítására, és a cég londoni elemzői úgy vélik, hogy egy ilyen lépésnek "van is bizonyos kockázata" az év későbbi szakaszában. A nagy londoni befektetési és elemző házak többsége azonban nem számol gyökeres magyarországi pénzügypolitikai fordulattal a monetáris tanácsi váltás után sem.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális befektetési kutatórészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) minapi helyzetértékelése szerint a magyar kormány jelenlegi kommunikációja alapján "valószínűtlennek" tekinthető, hogy az új monetáris tanácsi tagok belépése a magyar pénzügypolitika visszafordulását eredményezné. A cég szakértői szerint a jegybanki függetlenség tiszteletben tartására tett legutóbbi kormányzati ígéretek esetleges megszegésének potenciális ára - a hitelességvesztés, a kockázati árazások emelkedésének költsége és a forint gyengülése - a "megfontolatlan" monetáris tanácsi kinevezések ellen szól.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege által a globális felzárkózó térség idei kilátásairól nemrég közzétett előrejelzés szerint ha a kinevezési szabályok módosításának eredményeként enyhébbé válna a magyar jegybanki politika, az akár olyan mértékű forintgyengülést is okozhat, amelynek a devizahitelesekre gyakorolt negatív hatása messze meghaladná az esetleges kamatcsökkentések kedvező reálgazdasági hatásait.
Hasonló állásponton vannak a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői. Legutóbbi előrejelzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ha az új tagok belépésük után nem sokkal már kamatcsökkentéseket támogatnának, azzal sérülhet az MNB pénzügypolitikai hitelessége, és felerősödnének az új monetáris tanács függetlenségével kapcsolatos aggodalmak. A GS szerint mindez jó eséllyel a forint gyengülését eredményezné, emiatt nehezebbé válna az infláció kordában tartása, és emelkedne a devizaalapú hitelek adósságszolgálati költsége is, aminek "politikai ára a kormányzatot terhelné".
