Devizahitelek - Halasztás az FHB Kereskedelmi Bank perében
A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes bank keresetét, amely ellen fellebbezett. A fellebbezésben újra kérte, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. Az ítélőtábla a csütörtöki tárgyaláson nem hozott végzést erről a kérelemről.
Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék ítéletét ismertette elsőként az ítélőtábla. Ebben az Alkotmánybírósághoz fordulás elutasítását azzal indokolta, hogy nem észlelt alkotmányellenességet, amit viszont nem indokolhat, mert akkor átvenné az Alkotmánybíróság funkcióját.
Ezt követte az általános szerződési feltételek tisztességességének a vizsgálata, miután a per alapját adó törvény, a bank számára lehetővé tett egyoldalú szerződésmódosításokat eleve tisztességtelennek tartotta - jogi szakzsargonban: tisztességtelennek vélelmezte.
A törvény megadta a tisztességesség feltételeit, amelyeknek kivétel nélkül szerepelniük kellett, az ügyfelekkel egyedileg meg nem tárgyalt általános szerződési feltételekben. Amennyiben akár csak egy is hiányzott ezek közül, a bíróság nem vizsgálta a többi feltételt, mivel az adott kikötés tisztességtelennek minősült. Ilyen szempont az átláthatóság, a szimmetria elve, az egyértelmű megfogalmazás, illetve az objektivitás is. A szimmetria elvét sértette például az, hogy az ügyfélnek nem volt egyoldalú felmondási joga, ez csak a bankot illette meg. Ide tartozik a kamat és a díjak emelése, amelyeket nem kellett mindig az ügyfél javára is érvényesíteni.
A felmondási idő pedig akkor is 15 nap volt a banknál, amikor 2009-től jogszabály már 90 napot írt elő. Az objektivitás követelményét nem elégíti ki az a kikötés, hogy az országkockázat változik, mivel nem mondja meg az általános szerződési feltétel, hogy melyik minősítő véleménye számít. Azt sem lehet tudni, hogy az állampapír hozam változása az 5 vagy pedig a 10 éves államkötvény hozamát takarja.
A felperes bank a fellebbezésében a per felfüggesztését kérte, arra az időre, amíg a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordulva, ez utóbbi határozatot hoz. Indokai között szerepelt az, hogy a Kúria a határozatában jogot alkotott, illetve a parlament visszamenőleges hatállyal hozott szabályokat a per alapját szolgáló törvényben.
Ugyancsak kérte az ítélőtáblát, hogy kérjen az Európai Bíróságtól előzetes döntéshozatalt a magyar jogszabály és az európai jog összhangjáról. Kifejtette még azt is a bank képviselője, hogy az elsőfokú ítélet indokai szerint változó kamatozású hitelt nem is lehetne nyújtani.
Az alperes magyar állam jogi képviselője végszóként néhány számot ismertetett. Eszerint a svájci frank londoni bankközi kamata 2008. december elsején 0,18 százalék volt, míg az FHB 2,88 százalékos kamatot alkalmazott ekkor. Ugyanakkor 2012. december 1-jén Londonban 4,8 százalék, míg az FHB-nál 6,5 százalék volt a svájci frank kamata. Ehhez a bank képviselője csak azt tette hozzá, hogy közben az országkockázat a többszörösére emelkedett. (MTI)
