Draghi - erős konszenzus volt a kamatcsökkentés mellett
Mario Draghi, az EKB elnöke a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón jelezte: a kormányzótanácsán belül erős konszenzus volt a kamatcsökkentés mellett. A kamatcsökkentés mellett kiálló tagok körében nagyon erős konszenzus volt arról, hogy 25 bázisponttal kell mérsékelni az alapkamatot - tette hozzá.
Az EKB elnöke szerint a reálgazdaság és a hitelezési aktivitás gyengesége indokolta szervezet kamatcsökkentését, illetve a likviditási eszközök laza voltának meghosszabbítását. Arra az újságírói felvetésre, hogy a testület későn döntött volna az euróövezeti kamatszint csökkentéséről, Mario Draghi leszögezte: a mostani kamatcsökkentésnek erősebb hatása van, mintha azt korábban hozták volna meg.
Az euróövezeti makrogazdasági helyzetet értékelve elmondta: a reálgazdaság gyengélkedése a tavasz során is fennmaradt és a munkaerőpiac helyzete sem javult. Hangsúlyozta: az EKB arra számít, hogy az év második felében, a világgazdasági kereslet és az EKB politikája révén erősödő belső kereslet is a növekedés irányába hajthatja az euróövezetet. A növekedésre azonban továbbra is negatív irányú kockázatok hatnak. A vártnál gyengébb világgazdasági kereslet, illetve a késlekedő strukturális reformok miatt kiszáradó piaci bizalom hatására lehet gyengébb az euróövezeti gazdaság teljesítménye - tette hozzá.
Mario Draghi a sajtótájékoztatón bejelentette azt is, hogy az EKB tárgyalásokat kezdeményez eszközfedezetű értékpapírok esetleges vásárlásáról. Az EKB elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy nagyon kezdetleges állapotban vannak az erről szóló tárgyalások. Hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal szemben az európai piacon a hitelezés 80 százaléka a bankrendszeren keresztül történik, és csak kis része a tőkepiacok révén. Ráadásul, az EKB nem léphet kormányok helyett, nem tisztíthatja meg a bankok helyett hitelportfoliójukat és nem finanszírozhat kormányokat - tette hozzá. Az EKB ilyen helyzetben csak néhány hitelfajtába tud beszállni, így a kis- és középvállalatoknak nyújtott hitelekbe, illetve egyes lakossági jelzáloghitelekbe. "Kérdés, hogy miként lehet becsomagolni ezeket a hiteleket, hogy piaci árfolyamuk legyen" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért tárgyalnak majd az Európai Beruházási Bankkal, amelynek tapasztalata van ebben.
Azzal kapcsolatosan, hogy egyre több euróövezeti döntéshozó áll ki a lazább költségvetési politika mellett, Mario Draghi hangsúlyozta, hogy az euróövezeti tagállamok jelentős eredményeket értek el a költségvetési konszolidáció terén, s a jelenlegi, lassabb növekedés miatt nem szabad feladni ezeket az eredményeket.
Úgy fogalmazott: mindig is világos volt, hogy a költségvetési konszolidáció rövid- és középtávon visszaveti a gazdaság teljesítményét. Ezeket a negatív következményeket azzal lehet a leginkább tompítani, ha a kormányzatok az adóemelés helyett kiadáscsökkentésre helyezik a hangsúlyt, illetve hiteles, strukturális reformokat is tartalmazó középtávú programokkal rendelkeznek. (MTI)
